Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

I. A SZÉNBÁNYÁK HELYZETE A FELSZABADULÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN; A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELIG

Ajkacsingervölgy, 1945. április 3. AZ AJKACSINGERVÖLGYI BÁNYAIGAZGATÓ ÉS A „PÁRT"

1 HIRDETMÉNYE A BÁNYÁSZOKHOZ: „NINCS KÜLÖNBSÉG TESTI ÉS SZELLEMI MUNKA KÖZÖTT, MÉRVADÓ CSAK, KI HOGYAN VÉGZI A REÁ BÍZOTT MUNKÁT" Hirdetmény Tudomásunkra jutott, hogy a felügyeleti karnak egyes tagjai minden előzetes figyelmeztetésem és utasításom dacára, a munkássággal gorombán bánnak és felügyeleti szolgálatuk teljesítésében a kötelező tárgyilagosságot mellőzve meg nem engedett szavakkal a munkásokat sértegetik és önérzetükben bántalmazzák. Aki ezen hirdetmény kifüggesztése után ilyent elkövet, első ízben 50 P., másodízben 100 P. bírsággal fogom megbüntetni, harmad ízben pedig azonnali hatállyal fogom elbocsátani. Felszólítom a munkásokat, hogy ezentúl minden ilyen esetről nekem azonnal tegyenek jelentést, mert csak azokban az esetekben járhatok el, amelyekről nekem tudomásom van. A bányatörvény rendelkezései szerint a büntetési jog kizárólag a felelős üzemvezetőt (bányaigazgatót), annak távollétében a bányakapitányság által elismert helyettesét (Pataki főmérnököt) illeti meg. Ha valamelyik alkalmazottunk az érvényben levő szolgálati rendtartás rendelkezései ellen vét, a felügyeleti közegek erről kötelesek jelentést tenni, hogy a felelős üzemvezető vagy helyettese a mulasztáshoz mérten a büntetést a szolgálati rendtartás szabályai szerint kiszabhassa. Kötelezem az irodákban szolgálatot teljesítő összes tisztviselőket és alkalmazottakat, hogy hozzájuk forduló munkások ügyeit a legnagyobb készséggel és sürgősséggel intézzék el. Órákon át tartó várakoztatást, vagy irodáról irodára való küldözgetést nem fogom tűrni. A munkásokat felkérem, hogy az egyes irodák ajtaján folyó ügyek elintézésére megjelölt irodai órákat lehetőleg pontosan tartsák be, és igazán csak elmulaszthatatlan sürgős esetben kérjenek soron kívüli elintézést, mert enélkül zavartalan ügymenet nem képzelhető és fontos szolgálati érdekek fognak kárt szenvedni. Mivel a bánya léte a széntermelésen alapszik, végre szakítani kell azzal az előítélettel, hogy az irodákban foglalkoztatottak a testi munkásokat lenézzék. Nincs különbség testi és szellemi munka között, mérvadó csak, ki hogyan végzi a reá bízott munkát. A párt felhívja a munkásképviselet kebelébe tartozó munkásokat, hogy a munkájukat éppen olyan lelkiismeretesen végezzék és a legnagyobb függelemmel engedelmeskedjenek a felügyeletnek mint ez ideig. Tehát a munka folyamatát a leg-