Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

RÉSZLET A MÁSZ HÁROMÉVES TERVÉBŐL: A SZÉNBÁNYÁSZAT HÁROMÉVES TERMELÉSI ÉS BERUHÁZÁSI TERVÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA A Magyar Állami Szénbányászat előirányzott széntermelése 1947. évre 81 millió q, 1946. évivel szemben az emelk[edés] 18 millió q. 28%, 1948. évre 96 millió q, 1946. évivel szemben az emelk[edés] 33 millió q. 52%, 1949. évre 105 millió q, 1946. évivel szemben az emelkfedés] 42 millió q. 67%. A fenti termelésben a MESZHART várható széntermelése bennfoglaltatik 1947. évben 5,01 millió q-val, 1948. évben 5,70 millió q-val, 1949. évben 6,00 millió q-val. Az évente összegszerűen megadott országos termelés évi átlagos napi mennyiségei a következők: 1947. évben 2700 vagon, vagyis 600 vagon emelkedés 1948. évben 3200 vagon, vagyis 1100 vagon emelkedés 1949. évben 3500 vagon, vagyis 1400 vagon emelkedés az 1946. évi 2100 vagon/nap átlagos termeléshez viszonyítva. Az 1949. évi 3500 vagon átlagos napi termelés azt jelenti, hogy 1949 végére az országos széntermelés előreláthatólag eléri a napi 400 vagont. A fenti termelés és annak emelkedése nagyságrendben a következő bányakerületekből tevődik Össze: az országos termelésből erre a kerületre esik Tatabánya 1949. évben 24,0 millió q, napi 800 vagon 22,9% Borsod 1949. évben 23,4 millió q, napi 780 vagon 22,3% Salgótartján 1949. évben 20,7 millió q, napi 690 vagon 19,7% Dunántúl 1949. évben 16,8 millió q, napi 560 vagon 16,0% Dorog 1949. évben 10,5 millió q, napi 350 vagon 10,0% Mecsek és MESZHART 1949. évben 9,6 millió q, napi 320 vagon 9,1% Az 1946. évi termeléshez viszonyítva 1949. év végéig várható termelésemelkedést nagyságrendben kiemelve a következő bányakerületekből nyerjük: Dunántúl 10,7 millió q, 176% Nógrád 8,5 millió q, 70% Tatabánya 9,6 millió q, 67% Borsod 8,9 millió q, 61 %