Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

keresztezzék az államosított szénbányák egységes vezetését. Az üzemi bizottság és a munkásság egyéb szerveinek csupán ellenőrző joga van, és nem kívánunk akadályt gördíteni az ellenőrző jog gyakorlásának útjába. De feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy az üzemeinket az általunk megbízott és általunk felelősségre vonható üzemvezetők vezessék. Az üzemvezető rendelkezései mindenkire nézve kötelező hatállyal bírnak. Ha a T. üzemi bizottság és a munkásság szervei úgy érzik, hogy az üzemvezető nem megfelelő intézkedéseket tett, akkor birtokon kívül ez ellen óvással élhetnek. De az óvás ellenére is az üzemvezető rendelkezéseit végre kell hajtani. Amidőn fentieket közlöm a T. üzemi bizottsággal, fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy valamennyiünk jól felfogott közös érdeke megkívánja, hogy csak egy vezető legyen a bányáknál, mert ha a vezetés megoszlik, nem lesz, akit felelősségre vonhassunk az üzemek vezetéséért. Jó szerencsét! Kubinyi István főosztályvezető Tisztázat. — SZOT Lt. 1946/1. Az üzemi bizottságok hatásköre még egy év múlva is vitatott volt. A MÁSZ az 1947. szeptember 27-én megjelent 67j1947. MASZ sz. rendeletben (MASZ Közlöny, 1947j56.) kifogásolta, hogy: „Egyes helyeken az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy az üzemi bizottsági tagok üzemvezetői hatáskört gyakorolnak^, majd leszögezte: „Az üzemi bizottságok pénz- és anyagkiutalásokat, munkásfelvételeket és elbocsátásokat nem eszközölhetnek, járművek felett nem rendelkezhetnek, de ellenőrzési jogukat gyakorolni kötelesek, és hozzájárulásuk nélkül munkásfelvétel, elbocsátás nem történhetik." 149 Budapest, 1946. szeptember 2. A BÁNYÁSZSZAKSZERVEZET BEADVÁNYA AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUMHOZ A KÜLSZÍNI SEGÉDMUNKÁSOK ÉS A BÁNYANYUGBÉRESEK HELYZETÉRŐL Folyó hó 2-án Tatabányán, Oroszlányon, Dorogon, és Tokodon tartottunk munkásgyűléseket, ahol a kollektív szerződéseket ismertettük. A jelenlevők mindenütt felháborodásukat fejezték ki, különösen külszíni segédmunkások (napszámosok) alacsony napibére miatt. A tokodi bányaigazgató is azt bizonyította, hogy két családtagnál több családtaggal rendelkező segédmunkás nem kap annyi fize-