Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS

alkalmazottakat, akiket az 1946. XIII. t.c. hatályba lépése óta (1946. jún. 27.) az állami kezelés alatt álló cég foglalkoztatott, de ó'ket késó'bb az állami szénbányászat szolgálatába nem vették át, már az állami szénbányászat alkalmazottainak kell tekinteni, úgy kétségtelenül tartalmazott volna rendelkezéseket ezen alkalmazottaknak szolgálati viszonya megszüntetésének esetére. A rendelet azonban a kategorizálásnál ezen megkülönböztetést nem teszi, hanem biztosítja ezen alkalmazottak részére azt a kedvezményt, hogy nevezetteknek szolgálati jogviszonya az eló'bbi munkáltatójukkal szemben változatlanul fennmarad. Kétségtelen tehát, hogy az ilyen át nem vett munkavállalókat az 53 000/1946. Ip. M. sz. rendeletnek ide vonatkozó paragrafusai értelmében előbbi (magáncég) munkáltatójuk rendelkezésére bocsátottaknak kell tekinteni. Az 53 000/1946. Ip. M. sz. rendelet nem írja eló', hogy az abban szabályozott miniszteri átvételi nyilatkozatnak meddig kell megtörténni. Egymagából tehát abból a körülményből, hogy ez a nyilatkozat a rendelet megjelenését követő 4 hónap múlva történt csak meg, helytelen a fenti körlevélben kifejtett jogi álláspont, mert a miniszteri nyilatkozat nem vitásan megtörtént, és erről az érdekeltek azonnal értesítést kaptak. Az már más kérdés, hogy az át nem vett alkalmazottak felmondási időre és végkielégítés címén kifizetésre kerülő illetményei a magánvállalatokra részben nagy terheket rónak, részben pedig olyan esetekben, ahol magánvonal nem maradt — nincs más vagyonuk, mint ami államosítás alá került —, kifizetésre sem kerülhetnek. Éppen az ilyen alkalmazottakra való figyelemmel mondotta ki az 1946. XIII. t. c: az államosítás következtében elbocsátott alkalmazottak járandóságait a kártalanítás terhére az állam folyósíthatja. Ebben a tárgyban már adtunk a személyzeti osztálynak elvi jelentőségű véleményt olyan esetekben, ahol a magánvonalnak vagyona nem maradt, külön-külön esetenként bíráljuk el, hogy mily szempontok szerint történjék az elbocsátott alkalmazottak igényeinek a kártalanítás terhére történő folyósítása. Ilyen értelemben tájékoztattuk Önöket a Pusztavámi Szénbánya Rt. fenti levelére adott jelentésünkben is. Jó szerencsét! Jogügyi osztály Dr. Szabadi Tisztázat. — UMKL MÁSZ — 13/1236. A MÁSZ és a volt magánbánya tulajdonosok álláspontja a későbbiekben sem közeledett egymáshoz. Ennek következményeit az állami szolgálatba át nem vett alkalmazottak viselték, mivel a felmondási, illetve végkielégítési járandóságukat csak hosszadalmas peres eljárások után és töredékesen kapták kézhez (l. pl. Edelényi Antal és 14 társa ügyét— UMKL MÁSZ— 13J817., Rády Leó perét