Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS

f) a munkásjóléti és művelődési intézmények (iskolák, kultúrház, mozgóképszínház, fürdők stb.) fenntartását és közös használatát. 2. A jelen § (1) bekezdésében szabályozott esetekben megegyezés hiányában döntőbíróság határoz. A döntőbíróság egy tagját az iparügyi miniszter, egy tagját az (1) bekezdésben említett vállalkozó (vállalat) jelöli ki, a döntőbíróság elnökét a tagok választják. Ha a tagok az elnök személyében megegyezni nem tudnak, az elnököt az illető szakkérdésre állandóan alkalmazott hites törvényszéki szakértők sorából a Kúria elnöke jelöli ki. A döntőbíróság határozata végérvényes. 8.§. Az államosítás alá vont vagyonösszesség üzletvitele az 1946. évi január hó 1. napjától az állam javára, illetve terhére történik. 9-§. 1. A szénbányák állami kezelésbe vétele tárgyában kibocsátott 12 200/1945. ME. számú rendelet, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 101 300/1945. Ip. M. számú és 3900/1946. Ip. M. számú rendeletek a jelen törvény 27.§-ában nem érintett részeikben jóváhagyatnak. 2. A jelen törvény alapján állami tulajdonba vett vagyontárgyaknak a 11. §-ban említett állami vállalat birtokába adásával az (1) bekezdésben említett jogszabályok alapján történt állami kezelésbevétele meszűnik, egyszersmind az állami kezelést végző cégek megszűnnek, és jogaikat és kötelezettségeiket az állami vállalat veszi át. 10. §. 1. Az állam mindazon munkavállalók számára, akik a jelen törvény alapján állami tulajdonba vett üzemeknél állottak szolgálati jogviszonyban, szerzett jogaikat (felmondási, végkielégítési, nyugdíj-, illetőleg nyugbérigényeiket) biztosítja arra az esetre, ha őket az állami szénbányászat keretébe átveszi. A munkavállalók átvételének részletes szabályait az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

2 2. Az állami szénbányászat keretébe át nem vett munkavállalók szolgálati viszonya az eddigi munkáltatóval változatlanul fennmarad. Ha az államosítás folytán a munkáltató a munkavállaló szolgálati viszonyát megszünteti az állam a munkavállalót megillető felmondási járandóságokat a munkáltató helyett a kártalanítás terhére kifizetheti.