Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS

pártok álláspontját tükrözi vissza. Ez a tervezet egy már részleteiben is megszövegezett törvényjavaslat alakjában forog közkézen. A másik elgondolást a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége terjesztette a kormány elé. E javaslat csupán az államosítás elvi alapjait tartalmazza. A harmadik javaslat a Független Kisgazda Párt szakértői által dolgoztatott ki, szintén csak az alapelvekre kiterjedő módon. I Az iparügyi miniszter úr törvényjavaslata a következő alapelveken épül fel: 1. A földtulajdonos szénjoga, továbbá a szénjognak időszakos ellenszolgáltatás (terrágium) fejében történő átruházása tárgyában kötött jogügyletek 1946. január 1vel megszűnnek. 2. A terrágium megszűnéséért a földtulajdonost kártalanítás illeti meg, az irányadó szabályokat az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel és a földmívelésügyi miniszterrel egyetértésben rendeletileg adja ki, azzal a megszorítással, hogy nem jár kártalanítás, ha az ingatlan a földreform során elkobzás vagy megváltás alá került (tehát sem a régi, sem az új tulajdonos nem kártalanítható), továbbá akkor sem, ha a szénjoggal lefoglalt terület alatt ásványszén előfordulása nem valószínűsíthető, vagy ha a szénjog birtokosa az ezzel kapcsolatban őt terhelő illetékfizetés kötelezettségét nem teljesítette. A kártalanítási rendelet kiadásáig a közületeknek terrágium fejében járó szénszolgáltatásokat (közvilágításra, középületek részére, közalkalmazottak járandóságára stb.) az állam teljesíti; a rendelet kibocsátása után a közületek is csak a kártalanításra tarthatnak igényt. 3. Az ásványszén feltárására adományozott bányatelkek a hozzájuk fűződő jogokkal, valamint mindennemű alkatrészeikkel és tartozékaikkal tehermentesen az állam tulajdonába mennek át. 4. Az állam tulajdonába mennek át (tekintet nélkül arra, hogy kinek a tulajdonában vannak) a bányászat céljaira szükséges létesítmények és vagyontárgyak, a bányaüzemek magánhasználatára szolgáló villamosművek, valamint a bányaüzemek tulajdonában levő közhasználatú villamosművek, a bányaüzemek iparvasútjai, sodrony- kötél- és függősínpályái, a dorogi és felsőgallai karbidgyárak, a bányaüzemek helyi és központi igazgatásához szükséges ingatlanok és berendezések, a bányaüzemek munkavállalói által illetményföld gyanánt használt ingatlanok, valamint az ellátásukra szolgáló kertészetek és gyümölcsösök, a bányaüzemek céljaira szükséges egyéb ingatlanok, valamint a bányaüzemek céljaira szolgáló élelemés ruhaneműkészletek. 5. Az előző pont alatt felsorolt jogosítványok és vagyontárgyak állami tulajdonba vétele kártalanítás ellenében történik, a vonatkozó jogszabályokat külön törvény fogja tartalmazni. 6. Az állam tulajdonába vett üzemekkel gazdasági összefüggésben álló egyéb