Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

II. AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELTŐL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG

ságok természetesen csak időnként tudják ellenőrizni a szállítást. Jelentést hetenként küldenek. A bányák kötelesek napi jelentést kiküldeni, ezek azonban cca 1 hetes késéssel futnak be. Átnéztem ilyen napi jelentéseket, ezek azonban rendszerint nem adnak tiszta képet, mert pl. ilyen tételek szerepelnek: 9 magánfélnek kiadva 50 tonna stb. A szénelosztási rendszer gyenge pontját ott látom, hogy lényegében a bányavállalatok határozzák el kinek adnak szenet. Ezt ugyan a Szénelosztó Iroda átfésüli, viszont a Szénelosztó Irodában a bányavállalatok exponensei ülnek. Kellene tehát egy fellebbezési lehetőség, ahová a vállalatok fordulnak, ha jogtalanság éri őket. A másik gyenge pont a termelés ellenőrzése. Szerintem különösen a kis bányák kevesebbet vallanak be, mint amennyit valóban termelnek. Kovács igazgató szerint ez jelentéktelen hibaforrás, bár már ő is gondolt arra, hogy a termelést jobban ellenőriztesse. Bekértem a legfrissebb napi jelentéseket és a januári előirányzatot. Budapest, 1946. január 10. Más oldalról értesültem, hogy a termelési bizottságok nem Kovács igazgató által megadott összeállításban szerepelnek hanem egy iparügyi miniszter által kinevezett biztos van, aki mellé beosztanak egy vájárt és egy adminisztratív tisztviselőt. Budapest, 1946. január 16. A januári előirányzatot ma megkaptam, rövidesen kiértékelem és jelentést teszek. Rácz István Tisztázat. UMKL GFIV/1—640/1946. Vas Zoltán január 18-án láttamozta a feljegyzést, a kiemelések tőle származnak. 1 Kováts Zoltán. 2 Helyesen: Széngazdálkodási Iroda.