Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

II. AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELTŐL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG

A határozatot tárcánként folyamatosan számos intézkedés követte (v. ö. 73., 75. sz. dok.); teljes felsorolásukra e helyen nincs lehetőség. 1 A rendelet kimondta: „árdrágító visszaélés bűntette esetében halál a büntetése annak, aki.. . a közellátás érdekét súlyosan veszélyezteti." (MK—1945/106. sz.) 2 A jelentések elkészültéről nincs tudomásunk. 66 Budapest, 1945. december 28. A GAZDASÁGI FŐTANÁCS HATÁROZATA AZ ENGEDÉLY NÉLKÜLI SZÉNKIADÁSOK ELTILTÁSÁRÓL A Gazdasági Főtanács megállapítja, hogy a múltban többször előfordult, miszerint orosz követelésekre engedély nélkül az egyes szénbányák és vállalatok szenet adtak ki. Ez az eljárás szabálytalan és nagyobb mennyiségű szenet von el közcéloktól. Ezért a Gazdasági Főtanács eltiltja az engedély nélküli szénkiadást, felhívja a széngazdálkodási kormánybiztost, utasítsa az összes bányákat és széntermelő vállalatokat, hogy engedély nélkül sem oroszoknak, sem harmadik személyeknek szenet vagy szén terméket ne szolgáltassanak ki. Amennyiben ilyen engedély nélküli igényléseket támasztanak egyesek és annak teljesítését követeli, haladéktalanul táviratban közöljék a tényállást a Gazdasági Főtanács főtitkárával, Vas Zoltán miniszterelnökségi államtitkárral. A miniszterelnök megbízásából Vas Zoltán Fogalmazvány. — UMKL GF—IV/1. — 118/1945. A határozatot 1946. jan. 2-án megküldték a széngazdálkodási kormánybiztosnak, majd 1946. február 6-án a GF táviratban szólította fel a szénbányászati termelési biztosokat, hogy „az oroszoknak csakis magyar engedéllyel szabad szenet kiadni". Az ettől eltérő esetekről táviratot kértek (uo.). Az ennek nyomán keletkezett táviratokból néhány fennmaradt a GF irataiban (uo.).