Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

I. A SZÉNBÁNYÁK HELYZETE A FELSZABADULÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN; A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELIG

soron kívül eszközölni szíveskedjék, mert súlyos és terhes szénszállítási kötelezettségeinknek csak ezen munkaszolgálatosok bevonásával fogunk tudni eleget tenni. Kiváló tisztelettel Bodor Ebergényi üzemi bizottság elnöke mb. bányaigazgató Tisztázat. — UMKL B. Közig. r. i. 97194/1945. A beadványon hátiratilag a következő — dr. Székely Pál által kiadományozott — választervezet olvasható: „Német hadifoglyok kivezénylése ügyében hozzám intézett felterjesztésére felhívom, hogy kérelmével a Belügyminisztériumhoz forduljon. Bpest 1945. december 18. Dr. Kiss". Más bányák más módon igyekeztek munkaerőhöz jutni. így pl. Brennbergbánya 1945. július 21-én engedélyt kapott az Iparügyi Minisztériumtól, hogy Pilisvörösvár, Pilisszentiván és Mezőkövesd községekben bányász szakmunkásokat toborozzon. (OL Z 290/225. A 35.sz. „Bizalmas" melléklete.) Ugyancsak Brennbergen internáltak is dolgoztak (OL Z 290/225. 79. és 91. sz. „Bizalmas"). Várpalotán közmunkára kötelezetteket igényeltek (l. 54. sz. dok.). 57 Budapest, 1945. november 30. BÁN ANTAL UTASÍTJA ALLIQUANDER ÖDÖN SZÉNGAZDÁLKODÁSI KORMÁNYBIZTOST, HOGY SÜRGŐSEN KÜLDJÖN BIZOTTSÁGOT A DOROGI SZTRÁJK LESZERELÉSÉRE Alliquander! Dorogról most jelentették telefonon, hogy 6—700 munkás ma reggel letette a munkát. Ok: rossz ellátás, nincs burgonya olaj v. zsír (margarin), nagyon kevés lisztet kaptak és keveslik a bért. A telefonáló kommunista párttitkárt megkértem, hogy a szakszervezettel együtt azonnal hasson oda, hogy a munkát haladéktalanul vegyék fel. Szerinte sürgősen bizottságot kell a helyszínre küldeni. — A szakszervezettel együtt kell odamenni! Bán Kézzel írt fogalmazvány. — UMKL Bán Antal r.i. 5574/1945. A Bán Antal által írt utasítás hátára Hegedűs Tibor a következőket jegyezte: „telefonon Kovácsnak bemondva 1945. XII. 1-én reggel l

/

2 9

h-kor Hegedűs". 1945 őszétől az ellátási nehézségek, az éleződő politikai ellentétek hatására a bányavidékeken több sztrájk robbant ki. A munkáspártok és a szakszervezet a sztrájkok ellen foglaltak állást az adott gazdasági helyzetben, bár a sztrájkjogról nem mondtak le. A munkásság ennek ellenére kénytelenvolt élni a sztrájk eszközével. (A korabeli sztrájkokat differenciáltan értékeli: Habuda: Hm. 127. és köv. 1.)