Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat fiókházai - Egy település – több fiókház
A kalocsai anyaház 1907-es építkezése során az addig ott működő árvaházat a hajósi üres érseki kastélyba költöztették. A nővérek két év múlva átvették az itteni óvodát és a község összes lánygyermekének tanítását is. A hajósi fiókház tehát közvetlenül a kalocsaiból nőtt ki.307 A következő település, ahol több fiókház-alapítási kísérlet is történt: Budapest. Az itteni hat ház közül azonban csak kettő működése bizonyult hosszú távon eredményesnek és sikeresnek. 308 Az 1910-es évek elejére egyre sürgetőbb kényszerként jelentkezett az igény, hogy a társulat letelepedjen Budapesten. Ennek a nőnevelés előmozdításán túl az volt a gyakorlati oka, hogy az egyetemet látogató, illetve orvosi vizsgálatra és kezelésre szoruló, valamint a különböző árucikkek beszerzésére a fővárosba utazó testvéreknek legyen hol megszállniuk, a társulatnak legyen egy „bázisa” Budapesten is. Mindezek mellett a társulat ismertségének és népszerűsítésének szempontjából sem ártott, hogy a nővérek megvetették lábukat az ország kulturális, művelődési és oktatási központjában.309 Ezért a második generális főnöknő, Bleilőb Mária Bernárda egyik első intézkedése egy budapesti munkakör elvállalására irányult. Az elöljáróság a főváros „meghódításához” nem klasszikus iskolaalapítási tevékenységgel kezdett hozzá. Minden bizonnyal felmérték, hogy a Budapesten már jól bejáratott intézményekkel rendelkező más, jelen esetben konkurensnek számító tanító apácarendek mellett – tehetős fővárosi mecénás nélkül – nem sok eséllyel nyithatnak lányiskolát.310 Ezért a szociális szférában kerestek maguknak 307HU-MNL-BKML-XII.6. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanénék le településének és fejlődésének rövid ismertetése, 1924. 308A források következetlenül használják a budapesti házak megkülönböztetésére a római számokat. Eleinte az 1913–1919 között működő Mária u. 7. sz. alatti fiókház szerepelt „Budapest I. ház” cím alatt, majd annak megszűnése után a társulat saját tulajdonú háza, a Mária utca 20. szám kapta ezt az elnevezést. Római kettessel jelölték előbb az Apostol Nyomdához tartozó házat, majd a Kun utcai óvodát is. 309Hogy a „t űz közelébe” kerülve mennyire gyorsan nyíltak meg új működési területek a nővérek előtt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a társulat – alig három évvel az első budapesti ház megnyitása után – már a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület látókörébe is bekerült. Az egyesület két Balaton-parti ház vezetését bízta a nővérekre. Az 1910-es, 1920-as években egyre gyakoribbá váló budapesti és Pest környéki meghívásokról részletesebben lásd „A társulat általános története. A társulat fiókházai. El nem vállalt házak” c. fejezetet. 310Az 1910-es években Budapesten már jól m űködő lánynevelő intézeteket fenntartó apácarendek közül elég megemlíteni az angolkisasszonyokat, akik 1856-ban nyitották meg az ország első tanítónőképzőjét. A budapesti Sancta Maria Intézetük nagy népszerűségnek örvendett. A Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata (irgalmas nővérek) 1875 óta vezette a magas színvonalú oktatást nyújtó Ranolder Intézetet. Az orsolyiták szintén jó nevű lányiskolát működtettek Budapesten. Magyar Katolikus Lexikon I. 279., V. 350., X. 199., XI. 477., XI. 847. 97
