Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - Vojnich Mária Aquina általános főnöknősége (1933–1947)
Faddy Mária Augusztina végezte továbbra is a titkárnői teendőket, általános gondnoknővé pedig Singer Mária Fidest választották. 1939-ben jelentős veszteség érte a társulatot és a tanácsot is, hiszen két tanácsosnő, Bleilőb Mária Bernárda és Kohlbeck Mária Bonaventura nővér is eltávozott az élők sorából. Szükségessé vált a tanácsot az év nyarán megrendezésre kerülő káptalanig ideiglenesen kiegészíteni. Szintén ekkor neveztek ki egy külön általános titkárnőt is, aki nem viselt tanácsosnői hivatalt. A társulat sokrétű ügyeinek írásbeli intézése ugyanis egész embert kívánó feladattá növekedett. A korábbi tanácsosnők, Faddy Mária Augusztina és Bali Mária Ildefonsa nővérek, valamint az általános gondnoknő, Szendrői (Singer) Mária Fides nővér mellé ekkor tették meg tanácsosnőnek dr. Tukats Mária Annunciátát és Ambruzs Mária Alfrédát, általános titkárnőnek pedig Molnár Mária Konstanciát. A fent nevezett tisztségviselőket az 1939. évi káptalan is megerősítette hivatalukban. A háborús években különféle nehézségek miatt több tanácsosnő huzamosabb ideig távol maradt Kalocsától. Őket az üléseken ideiglenes helyettesekkel pótolták. A nővérek kalocsai működését továbbra is lelkiismeretesen segítették az intézeti igazgatók. Pál Mátyás 1938-ig még minden iskolafokozat igazgatójaként szerepelt, utóda, Erdős József264 azonban már csak a tanítón ő- és óvónőképző intézetek vezetését látta el. Az alsóbb fokú iskolák 1939-től apáca-igazgató felügyelete alatt álltak. A társulat Zichy érsekkel való viszonya Vojnich Mária Aquina nővér főnöknősége ideje alatt továbbra is korrektnek, de távolságtartónak mondható. Zichy érsek halála után Glattfelder Gyula265 kapott kinevezést a f őpapi székbe, aki azonban betegsége miatt nem tudta betölteni ezt a tisztséget. 1943-ban Grősz József266 lett a kalocsai érsek, aki szívén viselte az iskolanővérek működését, minden tőle telhető módon támogatta őket. 264Erd ős József (1900–1971): 1922-ben szentelték pappá. Bácsalmáson, Jánoshalmán, Baján káplán és hitoktató volt. 1935-ben doktorált. 1938-tól a hittudományi főiskola vicerektora. 1939–1948 között a kalocsai tanítónőképző- és óvónőképző intézet igazgatója. Magyar Katolikus Lexikon III. 220. 265Glattfelder Gyula (1874–1943): kalocsai érsek 1942–1943 között. 1896-ban szentelték pappá. A vidéki egyetemisták részére szolgáló Szent Imre Kollégiumok megalapítója. 1911-től csanádi püspök. 1923-ban el kellett hagynia székhelyét, Temesvárt, és Szegedre költözött. Nevéhez fűződik a szegedi szeminárium és a Fogadalmi templom felépítése. 1942-ben kalocsai érsekké nevezték ki, székét azonban betegsége miatt nem foglalta el. Magyar Katolikus Lexikon IV. 114. 266Gr ősz József (1887–1961): 1929-től győri, 1939-től szombathelyi püspök. 1943-tól kalocsai érsek. 1944 októberében székhelyén maradt, így népe sem menekült nyugatra. 1945-től a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Magyar Katolikus Lexikon IV. 232. 85
