Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
BEVEZETŐ A Magyar Katolikus Lexikon definíciója szerint a szerzetes intézmény egyházhatóságilag jóváhagyott társaság, amelyben a tagok a társaság szabályai szerint nyilvános szerzetesi fogadalommal törekszenek az evangéliumi tökéletességre.1 A magyarországi szerzetes közösségek, illetve egyes jeles szerzetesek életének és tevékenységének bemutatásával több átfogó munka is foglalkozik.2 Jelen írásban Magyarország egykor egyik legna gyobb, legnépesebb katolikus apácarendjének, a leányok oktatását felvállaló, 1860 és 1950 közti működése során több mint 60 településen, sőt külföldön is fiókházakat alapító Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának történetét dolgozom fel, különös tekintettel az 1944 és 1946 közötti időszakra. Az iskolanővérek 1860-ban telepedtek meg Kalocsán, és kezdetben a kalocsai főegyházmegye területén, főleg a Bácskában alapítottak fiókházakat. Ezen zárdák nagy része az I. világháború után Magyarország határain kívülre került. Később a társulat fő működési területe a Duna–Tisza közére esett, de alapítottak zárdát a Dunántúlon és a Tiszántúlon is. A társulat a kínai misszióba való 1926-os bekapcsolódása révén a római katolikus egyház nemzetközi tevékenységében is szerepet vállalt. A kalocsai iskolanővérek társulatát nemcsak földrajzi elterjedése révén nevezhetjük méltán a korszak egyik legjelentősebb női szerzetes közösségének. A társulat az apácarendek nagyságát vizsgáló, az őket 1927 és 1950 között létszámuk és zárdáik – fiókházaik – száma szerint sorrendbe állító listákon mindig az első öt között szerepelt, sőt, a csak tanítással foglalkozó női szerzetes közösségek közül gyakran állt a rangsor élén. 3 A rend fent vázolt súlyához viszonyítva azonban szembetűnő a szakirodalmi elhanyagoltsága. Általánosan jellemző, hogy a női szerzetes közösségek története a nagy férfirendekéhez képest kevésbé közismert és feldolgozott.4 A huszadik század els ő felében születtek ugyan összefoglaló 1 Magyar Katolikus Lexikon XIII. 234. 2 A hazai szerzetesrendekre vonatkozóan, a teljesség igénye nélkül lásd: Molnár 1991; Pus kely 1990; Puskely 1995; Puskely 1998; Szebeni – Lukács 1988; Török 1990. – A szerzetesnőkre vonatkozóan, a teljesség igénye nélkül lásd: Balogh 2015; Diós – Viczián 2014; Mester 1989; Puskely 2005; Szűcs et al. 2012. 3 Gergely 1997, 193–199. 4 Egyes vélemények szerint a n ői rendek története feldolgozatlanságának az az oka, hogy egyrészt a társulatok működésének első időszakában – azaz általában a 19. században – az egyes női rendek tagjainak többsége alacsonyabb képzettség birtokában, alacsonyabb 7
