Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

BEVEZETŐ A Magyar Katolikus Lexikon definíciója szerint a szerzetes intézmény egy­házhatóságilag jóváhagyott társaság, amelyben a tagok a társaság szabá­lyai szerint nyilvános szerzetesi fogadalommal törekszenek az evangéli­umi tökéletességre.1 A magyarországi szerzetes közösségek, illetve egyes jeles szerzetesek életének és tevékenységének bemutatásával több átfogó munka is foglalkozik.2 Jelen írásban Magyarország egykor egyik legna ­gyobb, legnépesebb katolikus apácarendjének, a leányok oktatását felvál­laló, 1860 és 1950 közti működése során több mint 60 településen, sőt kül­földön is fiókházakat alapító Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának történetét dolgozom fel, különös tekintettel az 1944 és 1946 közötti időszakra. Az iskolanővérek 1860-ban telepedtek meg Kalocsán, és kezdetben a kalocsai főegyházmegye területén, főleg a Bácskában alapítottak fiókházakat. Ezen zárdák nagy része az I. világhá­ború után Magyarország határain kívülre került. Később a társulat fő mű­ködési területe a Duna–Tisza közére esett, de alapítottak zárdát a Dunán­túlon és a Tiszántúlon is. A társulat a kínai misszióba való 1926-os bekapcsolódása révén a római katolikus egyház nemzetközi tevékenysé­gében is szerepet vállalt. A kalocsai iskolanővérek társulatát nemcsak föld­rajzi elterjedése révén nevezhetjük méltán a korszak egyik legjelentősebb női szerzetes közösségének. A társulat az apácarendek nagyságát vizsgáló, az őket 1927 és 1950 között létszámuk és zárdáik – fiókházaik – száma sze­rint sorrendbe állító listákon mindig az első öt között szerepelt, sőt, a csak tanítással foglalkozó női szerzetes közösségek közül gyakran állt a rangsor élén. 3 A rend fent vázolt súlyához viszonyítva azonban szembetűnő a szak­irodalmi elhanyagoltsága. Általánosan jellemző, hogy a női szerzetes kö­zösségek története a nagy férfirendekéhez képest kevésbé közismert és fel­dolgozott.4 A huszadik század els ő felében születtek ugyan összefoglaló 1 Magyar Katolikus Lexikon XIII. 234. 2 A hazai szerzetesrendekre vonatkozóan, a teljesség igénye nélkül lásd: Molnár 1991; Pus ­kely 1990; Puskely 1995; Puskely 1998; Szebeni – Lukács 1988; Török 1990. – A szerzetes­nőkre vonatkozóan, a teljesség igénye nélkül lásd: Balogh 2015; Diós – Viczián 2014; Mes­ter 1989; Puskely 2005; Szűcs et al. 2012. 3 Gergely 1997, 193–199. 4 Egyes vélemények szerint a n ői rendek története feldolgozatlanságának az az oka, hogy egyrészt a társulatok működésének első időszakában – azaz általában a 19. században – az egyes női rendek tagjainak többsége alacsonyabb képzettség birtokában, alacsonyabb 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom