Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat elterjedése
is, akik többé-kevésbé illegálisan lépték át a határt, és maradtak az anyaország területén.181 A társulat vezetése már az 1920-as évek elején lépéseket tett Csonka-Magyarországon új fiókházak létesítése érdekében. Arra próbáltak felkészülni, hogy ha a bácskai zárdákból a szerb hatóságok kiutasítják a nővéreket, akkor legyen hová elhelyezni őket. Így került sor 1921 és 1925 között tíz ház átvételére. Ezen újabb házak miatt nem tűnik a táblázat alapján olyan nagynak a bácskai házak elvesztéséből származó csökkenés. Szintén az 1920-as években kapcsolódott be a társulat a katolikus egyház távol-keleti missziós tevékenységébe. Az első tíz kalocsai iskolanővér 1926-ban utazott ki a magyar jezsuiták kínai missziójába, ezzel a társulat működési területe nemzetközivé vált. 182 1941-ben, a Bácska visszatérésével a délvidéki házak újra a kalocsai társulat keretében működtek tovább, ez jelentősen megemelte a fiókházak számát. Ezek a zárdák a táblázatban újra a kalocsai egyházmegye házai között szerepelnek. 183 A következő térképen azok a települések jelennek meg, ahol a társulat 1860 és 1946 között fiókházakat alapított. A térképen való megjelenés független attól, hogy egy-egy ház mennyi ideig működött, illetve attól is, hogy a nővérek az adott településen – egy időben vagy egymás után – hány fiókházat tartottak fenn. 184 181Bár a társulat iratanyagában találhatóak erre vonatkozó utalások, de az ilyen esetek nem számszerűsíthetőek. 182A társulat kínai missziós tevékenységével külön fejezetek („A társulat általános története. A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül 1920–1944. Kína”, illetve „Az 1944–1946 közötti időszak. A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül 1944– 1946. Kína”) foglalkoznak. A Kínában lévő házak jelzésére a nővérek nem a kínai egyházmegyei beosztást alkalmazták, hanem „Kína” néven foglalták őket össze. A táblázatban is így szerepelnek a missziós házak. 183A táblázatban az 1947-es évnél a rozsnyói egyházmegyében is szerepel egy fiókház, ez a társulat bódvarákói üdülőháza. A társulat már 1931 óta rendelkezett ezzel a házzal, de csak üdülőházként, nem pedig állandó tartózkodási helyként használták. 1947-ben kapott saját főnöknőt és nyert fiókházi státuszt. A fiókházakat bemutató térképen ezért is szerepel. A térképen nem jelenik meg viszont a szintén 1947-ben alapított máriagyűdi fiókház, mivel ez 1946 utáni friss alapításnak minősül. A társulat 1946 utáni történetének vizsgálata pedig nem tárgya jelen írásnak. 184Kalocsán, Zomborban, Budapesten és Szegeden több házuk is volt a n ővéreknek. A kínai házak földrajzi helyzetét a jelen írás kínai misszióval foglalkozó „A társulat általános története. A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül 1920–1944. Kína” c. fejezetében található térkép mutatja. 60
