Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat elterjedése
A társulat a kiskunfélegyházi fiókház 1908-as alapításáig csak a kalocsai egyházmegye területén rendelkezett fiókházzal, igaz, ott addigra már 26 külön fiókház működött. Bár a társulat korábban is kapott felkérést más egyházmegyéből, de ezt azzal az indokkal utasították el, hogy először a kalocsai egyházmegyében szeretnének minden iskolaalapítási igényt kielégíteni.173 Az 1900-as évek els ő évtizedére azonban a társulat már az egyházmegye minden jelentősebb településén, népesebb városában rendelkezett fiókházzal. Nagyobb, több intézménytípust is magában foglaló fiókház kialakítására tehát csak más egyházmegye területén nyílt lehetőség. 11. A fiókházak számának alakulása 1860 és 1947 között 173Kiskunfélegyháza 1993-ig a váci egyházmegyéhez tartozott, jelenleg a Kalocsa-Kecske méti Főegyházmegye része. A város, illetve a váci püspök, Schuszter Constantin már 1888-ban zárdaalapítási kéréssel kereste meg a társulatot. Akkor a generális főnöknő létszámhiány miatt nem tudta teljesíteni ezt a kívánságot. A kérés elutasítását javasolta Haynald érsek is, jelezve, hogy a társulat „első sorban főegyházmegyém iskolai szükségleteinek kielégítésére van lekötelezve, mint ahonnan kizárólag nyerik javadalmazásukat. Ebből kifolyólag csak azon esetre bocsáthatnak tanerőket más egyházmegye rendelkezésére, ha itthon minden ily igényeknek elég van téve és a közel jövőben fölmerülhetőkre is kellő tartalék van készletben.” Az egyházmegyei jogú státusz tehát nagy fokú kötöttséget jelentett a társulat földrajzi terjeszkedését illetően. A generális főnöknő Kiskunfélegyháza következő, a társulat pápai jogúvá válásával egy időben benyújtott, 1903-as megkeresésére már pozitív választ adott. A társulat önállósodása, a kalocsai érsektől való függetlenedése ekkor már lehetővé tette, hogy a vezetőség komolyan fontolóra vegyen egy másik egyházmegyébe szóló meghívást. Az általános főnöknő felvetette ugyanakkor azt a lehetőséget is, hogy Kiskunfélegyháza város küldjön a szerzetesnői életre vágyat érző, a társulatba belépni óhajtó alkalmas jelölteket Kalocsára, és anyagilag járuljon hozzá ezen tagok képzéséhez. A nővérek létszámhiánya tehát még mindig érezhetően hátráltatta a terjeszkedést. A levélből kiolvasható, hogy a társulat nem akart visszaélni a kalocsai érsekek addigi támogatásaival, nagylelkű adományaival. A nővérek pedagógusképző intézetei ugyanis az érseki alapítványoknak köszönhetően tudtak működni, így az ott végzett nővérek elhelyezésénél továbbra is elsőbbséget élveztek a kalocsai egyházmegye területére szóló meghívások. HU-MNL-BKML-XII.6. Kiskunfélegyházi zárda iratai. Haynald érsek 1888. augusztus 5-én kelt, 2002. sz. levele a generális főnöknőhöz; Szerelemhegyi Károly polgármester 1903. szeptember 25-én kelt, 7810. sz. levele a generális főnöknőhöz; a generális főnöknő 1903. október 10-én kelt, 140. sz. válasza. 56
