Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat elterjedése
a zárdaépület kialakítása viszont többször okozott nehézséget. Ha nem állt rendelkezésre kész ingatlan, akkor egy-egy fiókház létrejötte akár több évbe is telhetett. A meghívó közösség vagy hatóság az épület tervezésénél, illetve esetleges átépítésénél legtöbbször figyelembe vette a nővérek speciális igényeit, például a zárdai kápolna elhelyezésére vagy a klauzúra cellarendszerű kialakítására vonatkozóan. A zárdaépület általában a nővérek vezetésére bízott iskolaépület mellett, azzal egybeépítve – akár annak emeleti részén kialakítva – vagy annak közvetlen közelében helyezkedett el. Ezért is mosódik össze sokszor a „zárdaiskola” kifejezésben a két jelentéstartalom: a nővérek elkülönült lakóhelye, vagyis a zárdaépület és a nővérek által vezetett oktatási intézmény. A társulat fiókházainak épületei – sem a zárda, sem az iskola épülete – tulajdonjogilag legtöbbször nem kerültek a nővérek birtokába. A társulat ezeket az ingatlanokat nem vásárolta meg, csupán használták arra a célra, amelyre a fenntartó közösséggel szerződést kötöttek. Előfordult olyan eset is, amikor a társulat egy tehetős jóakarója, például: a kalocsai érsek vagy más egyházi személyek, bizonyos ingatlant a nővéreknek ajándékoztak, de ezek száma viszonylag csekélyre tehető. Így került a nővérek birtokába például a keceli Richárd-telep.163 Szintén nagyon kevés azon házak száma, amelyeket a társulat saját vagyonából vásárolt.164 Így a forrásokban sze replő „siklósi házunk”, „ceglédi zárdánk”, „vecsési fiókházunk” kifejezé sek virtuálisan értendők, azaz egyrészt arra a szerzetesi közösségre vonatkoznak, amely az adott településen szolgálatot látott el, másrészt a nővérek vezetése alatt álló ottani intézményre, intézményekre is. A „fiókház” és „zárda” szavak jelen írás későbbi részében is ilyen értelemben szerepelnek, tartalmuk nem pusztán a fiókház fizikai létezésére, hanem az adott település zárdájában együtt élő és ott tevékenykedő nővérek csoportjának meghatározására szolgál. A társulat Haynald Lajos érseksége idején kezdett fiókházakat alapítani. Az 1868 és 1891 közötti időszakban 14 fiókház létesült az egyházmegyében. A megtelepedés különböző „forgatókönyvek” alapján zajlott, az azonban szinte minden esetben közös pontnak számított, hogy a zárdaalapítás ötlete „alulról jövő kezdeményezésként” a helyi plébánostól indult ki. Általában 163A Kecel melletti ingatlant a kalocsai n ővérek spirituálisa, Povischil Richárd 1916-ban ajándékozta az anyaháznak. HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1916. április 26. 164Ilyen ház volt az 1918-ban vásárolt Budapest, Mária utca 20. szám alatti ingatlan, amely 1989-től, a társulat működésének újbóli megindulásától az újraalakult társulat anyaházi feladatait is betölti. Szintén saját forrásokból vásárolt a társulat nyaralót 1929-ben Balatonszabadiban és 1931-ben Bódvarákón. 52
