Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

A társulat általános története - A társulat elterjedése

száma is látszik. A társulaton belül az iskolás nővérek létszáma mindig magasabb volt, mint a házi nővéreké. Bizonyos években előfordult, hogy kétszer, sőt majdnem háromszor annyi iskolás nővér működött, mint házi.148 Ez a létszámbeli eltérés a társulat els ődleges feladatából – a tanítás­ból, nevelésből – adódott.149 A foglalkozás szerinti megoszlás a legkisebb létszámmal működő fiókházaknál is hasonlóan alakult: három-négy iskolás nővér mellett egy-két házi nővér dolgozott. A nagyobb házakban is más­félszer, kétszer annyi iskolás nővér élt, mint házi nővér.150 A kalocsai anya­ház azonban kivételt képezett. Itt a házi nővérek létszáma többször elérte, sőt meg is haladta az iskolás nővérekét.151 Az újoncn ők létszáma nagyobb ingadozást mutatott, mint a nővéreké. Létszámuk a társulat alapításától számított első három évtizedben 5–13 fő, a századforduló után 15–30 fő kö­zött mozgott évente. A társulat 1860 és 1947 közötti működése során 1918-ban tartották számon a legtöbb újoncnőt, 46-ot.152 1481893-ban például 101 iskolás n ővérre 37 házi nővér jutott. 1902-ben ez az arány 162 és 58 volt. Az iskolás nővérek létszáma már 1893-ban elérte a százat, a házi nővérek esetében ez csak 1907-ben következett be. 149A házi n ővérek társulaton belüli, arányosan kisebb létszáma abban az időszakban is meg­maradt (1910-es, 1920-as évek), mikor a társulat több fiókházban nem oktatási, hanem kifejezetten háztartási teendők ellátását vállalta el. Ez a tény arra utal, hogy ezen fiókhá­zak alapítását nem az a kényszer ösztönözte, hogy a fölös létszámban lévő házi nővé­reknek működési területet biztosítsanak, hanem a már meglévő munkaerőt próbálták minél hatékonyabban kihasználni. 150A társulat második legnagyobb házában, a kiskunfélegyházi Constantinumban általában 1,8-szor annyi iskolás nővér tevékenykedett, mint házi. A fiókházankénti nővérlétszá­mokat részletesebben lásd „A társulat általános története. A társulat fiókházai. A társulat 1860 és 1946 között alapított fiókházai” c. fejezetben. 151A társulat több kalocsai telephelyen csak háztartásvezetéssel foglalkozott. Az ide beosz ­tott nővérek hosszú ideig közvetlenül az anyaháztól függve működtek. Ezen munkakö­rök alapján önálló fiókházak szervezése csak az 1930-as évek második felében kezdődött meg. Erről részletesen lásd „A társulat általános története. A társulat fiókházai. Egy te­lepülés – több fiókház” és „A társulat általános története. A társulat fiókházai. A társulat 1860 és 1946 között alapított fiókházai” c. fejezeteket. 152Nem találtam magyarázatot az újoncn ők 1918. évi, feltűnően magas létszámára, hiszen az 1919. év volt az, amikor a Tanácsköztársaság okozta nehézségek miatt nem tartottak beöltözést. Tehát a következő évben, 1920-ban két „évfolyam” jelöltnői kaptak beöltözést, így itt kellene kiugróan magas újoncnői létszámnak lennie. Viszont ha az újoncnők lét­számának meghatározásához a Szentszékhez háromévente beküldött hivatalos jelentése -ket vesszük alapul, akkor a beöltözések háromévi átlaga egyenletesebben, kevésbé kirí­vóan alakul: 1913 és 1915 között 119, 1916 és 1918 között 114, 1919 és 1921 között 109 nővér kapott beöltözést. Azaz ebben a kilencéves időszakban a noviciátust megkezdők számának éves átlaga 36 és 39 fő között mozgott. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom