Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Kitekintés - Magyarország
gyűjtőtáborokba. A kitelepítésekkel nyomást kívántak gyakorolni a püspöki karra, mint a rendszert el nem ismerő, utolsó intézményes tényezőre. A szerzetesek internálásával és több más, a katolikus egyház számára kedvezőtlen intézkedéssel sikerült megtörni a püspökök ellenállását. Így 1950. augusztus 30-án – a Szentszék tilalma ellenére – aláírták a Magyar Katolikus Püspöki Kar és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa közti megállapodást. Ezt követően szeptemberben közölték a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 34. számú törvényerejű rendeletét a szerzetesrendek feloszlatásáról. Négy szerzetesrend – a piaristák, a bencések, a kapisztránus ferencesek és a szegedi iskolanővérek – kivételével minden más szerzetes közösség köteles volt működését a Magyar Népköztársaság területén megszüntetni, rendházaikat a törvény életbelépésétől számított három hónapon belül elhagyni. A megszüntetett rendek ingó és ingatlan vagyona az államé lett, könyvtáraik és levéltáraik állománya jórészt megsemmisült, illetve állami gyűjteménybe került. 1419 A nővérek hivatalosan nem élhettek többé szerzetesi közösségben, nem hordhatták szerzetesi ruhájukat. Felmerülhet a kérdés, hogy miért a szegedi iskolanővérek társulata folytathatta 1950 után is tovább működését, miért nem a kalocsai nővérek, holott ez utóbbi közösség jóval népesebbnek bizonyult, mint az előző. 1420 Az e témában hiányzó kutatások miatt csak feltevésekre hagyatkozhatunk a kérdés megválaszolásakor. Legfontosabb érvként elfogadhatjuk a társulatban ma is élő véleményt, amely szerint az iskolák további működtetése akkora kompromisszumot kívánt volna a kalocsai nővérektől, amekkorát ők nem kívántak meghozni. Szintén az esetleges együttműködés elutasítását indokolta, hogy nem valamelyik, korábban saját vezetésű intézményükben, hanem más női szerzetes közösségtől elvett iskolában kellett volna a tanítást folytatni. 1421 Bali Mária Ildefonsa nővér személyében 1947-ben egy agilis és tevékeny, ugyanakkor szilárd és hajlíthatatlan erkölccsel rendelkező, nem megalkuvó típusú vezető került a társulat élére. Lényeges szempont lehetett továbbá, hogy a kalocsai iskolanővérek 1948-ig nem működtettek leánygimnáziumot, sőt érettségit adó szakközépiskolából is csak egyet tartottak fent. A szegedi nővérek viszont Szegeden és Debrecenben 1419 Magyar Katolikus Lexikon XIII. 238–239. 1420 Gergely Jenő adatai szerint a Kalocsai Nővérek Társulata számított 1950-ben az összes női szerzetes közösség közül a második legnagyobbnak. 1948-ban a szegedi nővérek 23 fiókházzal és 416 taggal rendelkeztek, a kalocsai nővérek pedig 43 házzal és 1331 taggal. Gergely 1997, 196–197. 1421 A társulat jelenlegi (2020) főnöknőjének, Dávid Mária Bernadette nővérnek szíves közlése és Bangó Beáta Mária Klára nővér kiegészítése. 434
