Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Kitekintés - Magyarország
először Kalocsán került sor új fiókház létesítésére. Az érsek szerződéses alapon, bérlet formájában átengedte a társulat számára a volt kisszeminárium épületét, ahol a nővérek Marianum néven az óvónőképző intézetüket helyezték el. Az önálló háztartással és internátussal rendelkező ház főnöknőjévé Horváth Mária Ancilla nővért választották. Az épületet renováltatni kellett, ami jelentősen megterhelte a társulat költségvetését. A különálló fiókház azonban nem működött sokáig. A következő év nyarán a „rendkívüli körülmények” arra kényszerítették az érseket, hogy az ideiglenes használatra átengedett kisszeminárium épületét visszavegye a társulattól. Attól tartott ugyanis, hogy az iskolák államosításakor maga az épület is automatikusan állami tulajdonba kerül. A kormányzótanács tehát visszahelyezte az óvónőképzőt minden tartozékával együtt az anyaházba, abban a reményben, hogy az anyaház épületében talán elkerülheti az államosítást, mint kivételezett iskola. Ez az elképzelés azonban később nem vált valóra. 1390 A társulat 1947-ben egy másik fiókházat is létrehozott. Az előző év végén Máriagyűd plébánosa azzal a kéréssel fordult a kormányzótanácshoz, hogy a nővérek legyenek segítségére a máriagyűdi kegyhely fejlesztésére vonatkozó tervei megvalósításában. Az eredeti elképzelés szerint a siklósi fiókházból jártak volna ki a nővérek Máriagyűdre. Az általános főnöknő két bácskai nővért diszponált ilyen céllal Siklósra, akiknek azonban várniuk kellett az útlevelükre. A helyszínen is sok akadállyal – „a reformátusok és a vallástalanok közömbösségével, esetleges ellenszenvével, féltékenykedésével” – kellett megküzdeni. 1391 A három máriagyűdi nővér 1947. október 4-én „lopva”, csendben távozott Siklósról. Máriagyűdön egy magánháznál béreltek egy szobát és egy konyhát. Mivel a célszerű és szabályszerű lakás, valamint a megélhetés egy ideig még nem tűnt biztosítottnak, az alapításhoz egyelőre nem lehetett kérni az egyház jogi elismerését. 1392 A kormányzótanács – a különböző ügyek mellett – 1947-ben nagy erőfeszítéseket tett a társulat épületállományának megtartásáért. A vezetőséget különösen foglalkoztatta a társulat Balatonszabadiban lévő villájának sorsa. A felmérések szerint a háborúban megsérült épület esetében 30– 40 000 Ft-os javítási költséggel kellett számolni. Ezt a n ővérek nem tudták vállalni, így újjáépítési segélyt kértek az államtól. Mikor azt nem kapták meg, az ingatlan kisajátítását megelőzendő, a romos épület és a telek eladása 1390 HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1947. július 17–31., augusztus 2–21., október 10.; 1948. június 11.; Bíró [1980], 107. 1391 HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1947. október 10. 1392 HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1946. december 16., 1947. április 30., július 17–31., október 10. 428
