Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat szervezete és szabályai
egyszer, újabb három évre lehetett meghosszabbítani. 132 Házf őnöknő csak örökfogadalmas iskolás nővér lehetett. A házfőnöknőt a rábízott zárda kormányzásában két tanácsosnő segítette, a ház javait, ingóságait és ingatlan -jait a helyi gondnoknő kezelte.133 A fiókházak vezető tisztségviselői is ugyanúgy tartottak tanácsülést, ahogy a társulat vezetői, ezekről az ülésekről is készült jegyzőkönyv. A nővérek a következő szerzetesi öltözéket viselték: földig érő fekete gyapjúruha (habitus), a derékon fekete gyapjúövvel, hideg időben fekete palást. Az iskolás nővérek fejét fekete gyapjúfátyol, a házi nővérekét és az újoncnőkét fehér vászonfátyol fedte, ám házon kívül fejüket még egy vékonyabb fátyollal borították be. Övükön baloldalt, ahol az öv két vége is csüngött, rózsafüzért hordtak. A fogadalmas nővérek jobb kezükön feszülettel díszített ezüstgyűrűt viselhettek.134 A társulat tagjai a szerzetbe lépés alkalmával hozományt vittek magukkal, az iskolás nővérek ötszáz magyar aranykoronát, a házi nővérek háromszázat vagy ennek mindenkori értékét.135 A hozomány összegének elengedését vagy mérséklését az általános főnöknő csak az Apostoli Szentszék 132Kivételes esetekben a Szerzetesek Szent Kongregációja felmentést adott a szabályzat ezen pontja alól. Ez történt 1928-ban a ceglédi fiókház esetében is. Az 1922 óta főnöknői hivatalban lévő Leberl Mária Pia nővérnek lejárt a második trienniuma is, éppen akkor, amikor a főleg reformátusok lakta Cegléden sikerült felvirágoztatni a társulat fiókházát. Ekkorra vált aktuálissá a polgári iskola bevezetése, illetve a zárda építkezési munkálatokba fogott. A társulat – a városi katolikus elöljárók határozott kívánságára – azzal a kéréssel fordult az Apostoli Szentszékhez, hogy a különleges körülményekre tekintettel, Pia nővér újabb három évig a ceglédi ház főnöknője maradhasson. A Szentszék hozzájárult a nővér harmadik trienniumra történő kinevezéséhez. Ez az eljárás azonban szinte egyedülállónak minősült a társulat történetében. Ehhez hasonló eset csak a kínai missziónál fordult elő, amikor Hirmann Mária Margit missziós nővér részére kérvényezték meg a főnöknői tisztség viselését a harmadik trienniumra is. A főnöknők hivatali idejének csupán egy-egy évvel történő meghosszabbítása azonban viszonylag többször előfordult, 1946-ban például kétszer: a szegedi és a polgári zárdák esetében. Arra is találhatunk példát, hogy egy személy több ciklusban, néhány év kihagyással újból ugyanazon fiókház vezetésére kapott megbízatást. Például Faddy Mária Augusztina nővér 1914 és 1920 között hat évig, majd 1926 és 1930 között négy évig volt a kiskunfélegyházi zárda főnöknője. A kalocsai anyaházat kétszer hat évig (1923–1929 és 1935–1941 között) Faddy Mária Tiburcia nővér vezette. HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1928. május 3., 11., 29–30., 1931. június 7., 25.; HU-MNL-BKML-XII.6. A Szentszékhez küldött ötéves jelentés, 1937., 1947.; HU-MNL-BKML-XII.6. Házfőnöknők kinevezésének jegyzéke I. 133HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 282–285., 290. pontok. 134HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 18–19. pontok. 135A II. világháború utáni hiperinfláció miatt a hozomány értékét terményben adták meg: az iskolás nővéreknek hat és fél, a házi nővéreknek három és fél mázsa búzát, illetve annak árát kellett beszolgáltatni. A forint bevezetése után a hozomány összegét 500 és 300 forintban határozták meg. HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1946. április 27., 1947. február 20. 41
