Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Az 1944–1946 közötti időszak - Veszteségek
elvesztése, az általános nincstelenség is hozzájárulhatott a lakosság morális érzékének hanyatlásához. A „zsidó vagyon” nem is olyan régen megtapasztalt, hatósági asszisztálás melletti elkobzása és széthordása – amely már akkor súlyos etikai problémákat vetett fel – ellentétes volt a társadalmi szolidaritás elvével. Az oroszok „zabrálásai” csak betetőzték a lakosság körében fokozatosan kialakuló erkölcsi válságot. Baján a nővéreket megdöbbentette, hogy a front elvonulása után a városiak egy része mennyire gátlástalanul tulajdonított el idegen javakat. „Közben civilek sokan jártak benn [a zárdaiskolában] s bizony sajnos, de elvittek ezt is, azt is, fát, deszkát, széket s egyebeket. Sőt egy Benczák nevű ember kocsival jött be, s kezdte rakni a fát. Mikor nem akartuk engedni, mutatta, hogy az orosz parancsnokságtól és a köztartástól van kiutalva számára a fa. Avval okolta meg, hogy neki az oroszok tíz q szenet égettek el. Hogy nekünk 150 q-t s az összes, egész évre való fát égették el, avval nem törődött. Az orosz katonák pedig borért boldog-boldogtalannak adtak fát. A helybelieknek ez az eljárása bántóbb volt, mintha oroszok vitték volna.” 1010 „A kapukat most beszögeztük, hogy ne járkálhasson be mindenki. Eddig minden éjjel volt egy őr. Nem sokat ért, mert mindenki, aki akart, vitt, amit akart. A növelde udvarba lehordott bútorok fogynak, ahogyan híre terjed, jönnek a kifosztott emberek. Aki ráismer, rendőri engedéllyel elviheti a bútorát. Természetes, itt is sok a visszaélés, az emberek egyszerűen »ráismernek« a dolgokra, vagy anélkül is viszik. Ez egy igen leverő tünet, hogy kiveszett az enyém és tied fogalma. Egészen megfelejtkeznek az emberek az Isten parancsáról, a lopást már nem tartják bűnnek. Ez szomorú orosz hagyaték.” 1011 A kiskunfélegyházi nővérek egyértelműen az oroszok befolyásának tudták be a lakosság megváltozott magatartását. A törvénytelen születések számának emlegetése valószínűleg burkolt utalás az oroszok által megerőszakolt nőkre. „A házaknál [...] tömegesen vannak elszállásolva az oroszok. Hogy ez mit jelent gazdaságilag, de főként erkölcsi szempontból, ezt leírni nem is lehet. A színtiszta magyar népet itt a Duna–Tisza közén teljesen megrontották. Talán nem a kommunizmus elvei, mert ettől még most is idegenkedik a nép, hanem inkább egyéb téren. A háborút talán éppen itt veszítettük el, a jöv ő nemzedékben, amelyik korcs lesz, satnya és idegbeteg. Ezt mi látjuk és tudjuk itt, akik 30 000 orosszal vagyunk már most második éve körülvéve, s a plébánián pedig számontartják a született 1010 HU-MNL-BKML-XII.22. Bajai ház krónikája, 1945. augusztus 2. 1011 HU-MNL-BKML-XII.22. Bajai ház krónikája, 1945. augusztus 8. 341
