Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Az 1944–1946 közötti időszak - Veszteségek
fejezte ki veszteségeit pénzértékben. Előfordult, hogy csak tételesen felsorolták a károkat. Ahol szerepel összeg, ott vagy az 1938-as állapot szerinti értéket adták meg pengőben, vagy pedig a felújítás utáni értéket forintban számolva. Ráadásul nem ismertek az egyes fiókházak háború előtti működési költségei sem. A veszteségek számszerűsítését tovább nehezíti a korábbi vagyonleltárak hiánya, illetve a II. világháborút követő infláció is. Úgy tűnik, hogy Baján sokkal tudatosabban készültek a nővérek a front közeledtére, mint Félegyházán. Viszonylag hamar elkezdték az értékeket biztonságba helyezni, kimenekíteni a zárda épületéből. Itt az orosz katonaság lehetőséget biztosított arra, hogy a nővérek az iskolai felszereléseknek legalább egy részét elvihessék. A félegyházi Constantinum teljes kifosztásához hozzájárulhatott, hogy a nővérek közül – Bajával ellentétben – senki nem maradt bent a házban, a legtöbben még a várost is elhagyták. 989 A Félegyházán maradt néhány nővér a zárda közelében lévő, de attól mégis különálló Családi Házban vagy a gazdasági telepen tartózkodott. Így az orosz katonáknak nem kellett számolni még azzal a minimális viszszatartó erővel sem, amit például Baján 1944 decemberéig a nővérek ottléte jelentett. A kiskunhalasi zárda – amely Kiskunfélegyházától 50 km távolságra, de ugyanazon közút- és vasútvonalon fekszik, valamint a két település korabeli lakosságának létszáma is hasonló990 – viszonylag kisebb károkkal megúszta a front átvonulását. Ehhez több tényező is hozzájárult. Egyrészt a nővérek itt – Félegyházával ellentétben – helyben maradtak, másrészt a település áldozatkész plébánosa négy ízben is inkább a saját lakásán adott szállást az oroszoknak, csak hogy a zárdát megkímélje a katonák alkalmatlankodásától.991 Harmadrészt a halasi zárda sokkal kisebb volt, mint a Constantinum, ott az oroszok a református iskolákat foglalták le, amelyek lényegesen nagyobb épületekben működtek, mint a kalocsai iskolanővérek 989„A második világháború idején, mikor már úgy belementünk a háborúba, bejöttek Fél egyházára a németek. Ki kellett üríteni a zárdát, el kellett onnan mennünk. Milyen naivak voltunk! Szép rendbe raktunk mindent, úgy mentünk el.” Kulics – Tölgyesi 1989, 122. 990Kiskunfélegyházán 1941-ben 38 958 f ő lakott, Kiskunhalason 33 763. Helységnévtár 1941, 215. 991HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1944. december 10.; HU-MNL-BKMLXII.6. A generális főnöknő társulati értesítője 1945. december havában; HU-MNL-BKMLXII.6. Kiskunfélegyházi zárda iratai. A generális főnöknő Kalocsán, 1945. április 2-án kelt levele a kiskunhalasi esperes plébánoshoz (piszkozat, egy lapra írva egy félegyházi levéllel). 337
