Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

Az 1944–1946 közötti időszak - Az orosz megszállás és következményei - Menekülni vagy helyben maradni?

város területét. Másnap már a főispán is távozásukat szorgalmazta. A zárda főnöknője a rendtagok szabad akaratára bízta a döntést, senkit el nem kül­dött, senkit vissza nem tartott. A 48 nővérből végül 13 fő választotta a hely­ben maradást.762 Kalocsán a polgármester és a nemzet őrség parancsnoka az érseket és a nővéreket is a város elhagyására biztatta. A papság – fő­pásztoruk vezetésével – a helyben maradás mellett döntött. Az anyaházi nővérek nagy többsége is együtt maradt a zárdában. A város kiürítését el­rendelő határozatnak rájuk nézve tehát kevés foganatja volt.763 Az egyéni túlélési stratégiák kihatottak egy-egy fiókház helyzetére is. A minden nővér által elhagyott zárdákat könnyebben lefoglalhatta az orosz hadsereg, amely elsősorban kórházi célra vette igénybe ezeket az épülete­ket.764 Így járt például a társulat Polgáron lév ő háza.765 Más településeken az el nem menekült nővérek azt az eljárást követték, hogy nappalra benn­maradtak ugyan a zárdában, de ezt általában civil ruhában tették, éjjelente pedig ismerős családoknál, magánházaknál kaptak szállást. Így állandóan felügyelhették, szemmel tarthatták a zárdát, ugyanakkor azt érezhették, hogy személyes biztonságukról is gondoskodtak. Az ismerősök segítségé­nek elfogadása, a civil lakosság támogató, befogadó magatartása jól mu­tatta a nővérek társadalmi beágyazódottságát. Mivel a nővérek a magán­szállások igénybevételével nem távolodtak el messzire a zárdától, minden esetleges változásra gyorsan tudtak reagálni. Dávodon bevált ez a technika, az ottani zárda megmenekült a lefoglalástól.766 Cegléden viszont ez a mód ­szer nem vezetett eredményre, az oroszok ugyanis 16 hónapra lefoglalták a zárdaiskolát.767 Igaz, hogy Cegléd közlekedési csomópontként nagyobb 762HU-MNL-BKML-XII.22. Bajai ház krónikája, 1944. október 9., 10.; HU-MNL-BKML­XII.22. A bajai szerzetesház jegyzőkönyve, 1930–1949. Az 1944. november 19-i ülés jegy­zőkönyve. 763Török 1995, 11., 17., 20., 21.; HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1944. de -cem ber 10., 1945. január 30. 764A legtöbb lefoglalt zárdában hadikórházat rendeztek be, de Kiskunfélegyházán 1945-ben már hadifogoly-elosztó tábornak használták a Constantinumot. 765HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1944. december 10., 1945. április 28.; HU-MNL-BKML-XII.6. A generális főnöknő társulati értesítője 1945. december havában; HU-MNL-BKML-XII.6. Polgári zárda iratai. Jegyzőkönyv a polgári zárda 1947. május 14–19-én megtartott hivatalos látogatásáról; HU-MNL-BKML-XII.6. (P 1379. 28. tétel) A polgári ház története 1944. január 1-t ől. 766HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1944. december 10., 1945. március 28.; HU-MNL-BKML-XII.6. A generális főnöknő társulati értesítője 1945. december havában. 767HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1944. december 10., 1945. január 30.; HU-MNL-BKML-XII.6. Ceglédi zárda iratai. A generális főnöknő Kalocsán, 1945. január 30-án kelt levele Taraba József esperes-plébánoshoz; A 25 éves ceglédi ház díszköz­gyűlésének jegyzőkönyve (1947. december 9. 12.), HU-MNL-BKML-XII.6. A generális 285

Next

/
Oldalképek
Tartalom