Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat gyökerei és „családfája”
különböző ága is működött. Az alapvetően egyforma szabályzatokon nyugvó társulatok ugyanazt a nevelő-, tanítómunkát végezték, de szervezeti elkülönülésük megmaradt.77 A három társulat számos fiókházat alapított a történelmi Magyarország területén. Ezek földrajzi elhelyezkedésé ből – részletes elemző vizsgálatok hiányában – csak nagyon általános következtetéseket lehet levonni.78 A Notre Dame nővérek inkább az ország nyugati településein alapítottak fiókházat, a Temesvár központtal működő Miasszonyunk nővérek inkább a keleti és a középső országrészeket részesítették előnyben, a kalocsai iskolanővérek pedig délen, elsősorban a kalocsa-bácsi egyházmegye területén létesítettek zárdákat.79 Az „érdekszférák” között azonban gyakran tapasztalható átfedés.80 A magyarországi szerzetesrendek feloszlatását elrendelő 1950:34. számú törvényerejű rendelet életbe lépése után a Notre Dame nővérek és a kalocsai iskolanővérek társulata is kényszerűségből befejezte nyilvános működését. Egyetlen női rendként a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek társulata folytathatta oktatási tevékenységét 1950 és 1989 között is. A két világháború között a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatából vált ki a Miasszonyunkról nevezett Bácskai Iskolanővérek Társulata. Trianon után a kalocsai nővérek Bácskában működő fiókházait81 Budanovich Lajos (Laj čo Budanovič) püspök82 , bácskai 77Török 1990, 186–187. 78Az érdekszférák rendszerezése az iskolan ővérek egyes kongregációin kívül más szerzetes közösségek között is tapasztalható. A különböző női rendek, amelyek hasonló szolgálatot végeztek, nemcsak az ország területét „osztották fel” egymás közt, de azon tanítványok körét is, akikkel foglalkoztak. A Sacre Coeur nővérek és az angolkisasszonyok az előkelő és vagyonos osztály fiataljait nevelték, a Notre Dame nővérek a polgárság lányaival foglalkoztak. Az iskolanővérek a középosztály alsó rétegét és a falusi lakosság gyermekeit tanították. A Jó Pásztor nővérek a társadalom peremére szorult fiatal lányokat nevelték, többek között javító-nevelő intézeteket tartottak fenn. A Salvator nővérek nagyobb falvakban árvaházakat és szociális otthonokat vezettek, és ezek mellett nyitottak iskolát. Az Isteni Szeretet leányai városi cselédlányokkal is foglalkoztak. Erdős 2015, 39. 79A fiókházak alapításának helyszínei függtek az egyházmegyék határaitól, illetve termé szetesen korreláltak az ország politikai határaival is. Az alapítások helyszínei, így az egyes társulatok jelenlétének súlypontjai tehát az idő során eltolódhattak. Jelenleg hiányoznak a három társulat működésének összehasonlító vizsgálatára irányuló alapkutatások, így ezzel a témával jelen írás sem foglalkozik részletesebben. 80Kiskunmajsán például 1894-ben a temesvári n ővérek alapítottak zárdát, az ekkoriban szintén a váci egyházmegyéhez tartozó szomszédos városokban, Kiskunfélegyházán, illetve Kiskunhalason pedig a kalocsai iskolanővérek, az előbbit 1908-ban, az utóbbit 1922-ben. A kalocsai iskolanővérek működtek 1916 és 1923 között Pécsen, majd 1921-től Siklóson is, holott Pécsen már 1851-től folyamatosan jelen voltak a Notre Dame nővérek. A kalocsai iskolan ővérek az 1910-es években három házat is nyitottak a Felvidéken, holott az igen messze esett működésük központjától. 81Trianon után a következ ő bácskai házak kerültek országhatáron kívülre (felsorolás az alapítás sorrendjében): Óbecse, Topolya, Szabadka, Bács, Újvidék, Temerin, Mohol, Zombor, 27
