Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat gyökerei és „családfája”
A bajor határhoz közeli, Csehországban található Hirschau plébánosa már az 1840-es évek közepén lányiskolát szándékozott nyitni a községben. 1847-ben el is kezdte az új zárda építését a templom közelében lévő telken.67 1849-ben kereste fel a plébános München ben a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanő vérek főnök nőjét, és felajánlotta neki a hirschaui házat. A főnöknő személyesen tekintette meg a leendő zárdát, és elfogadta az ajánlatot, néhány hajadont pedig felvett a müncheni házba, hogy a tanításra és a szerzetesi életre felkészüljenek. A hirschaui ház 1851 novemberében nyitotta meg kapuit, az első közösséget három müncheni nővér és négy jelöltnő alkotta.68 A hirschaui plébános hamarosan tárgyalásokat kezdett a müncheni érsekkel és a budweisi püspökkel a hirschaui zárda önállósága és függetlensége érdekében.69 Mivel a Miasszonyunkról neve zett Szegény Iskolan ővérek társulatának szabályait az Apostoli Szentszék ekkor még nem erősítette meg, ezért a szervezeti változtatásokhoz a püspöki engedély is elegendő volt, a müncheni érsek pedig hozzájárult az önállósodás hoz.70 Így 1853-ban a cseh zárda elszakadt a müncheni anyaháztól. A hirschaui kicsi zárda csakhamar szűknek bizonyult az egyre nagyobb számban jelentkező tanítványok részére, ezért 1854 októberében a nővérek átköltöztették anyaházukat a csehországi Horazdiowitzba (Horaždiovic), egy régi minorita kolostorba.71 Itt lett f őnöknő Franz Mária Terézia, aki – mivel a csehországi iskolanővérek elnyerték önállósá gukat – új szabályza tot írt a társulat számára. A társulat Csehországban nagy népszerűségre tett szert, hat év alatt tíz új zárda alakult.72 A szerzetesnők jó híre nemsokára a határokon túlra is eljutott. Időközben Magyarországon is egyre nagyobb lett az igény a lányoktatás színvonalának emelésére. Több egyházi vezető is a Miasszonyunkról (Notre Dame) nevezett nővérekben látta a honi lányoktatás felvirágoztatásának letéteményeseit. Az 1800-as évek közepére az eredeti társulat egy azonos gyökerekből táplálkozó, hasonló működési fela dattal bíró, de már 67Franz 1925, 19–20. 68Franz 1925, 22. 69Franz 1925, 24. 70A müncheni érsek kezdett ől arra törekedett, hogy a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek társulatának házai ne álljanak egy közös főnöknő kormányzása alatt, hanem mindegyik ház független legyen. Azt a régi felfogást képviselte ugyanis, hogy minden szerzetesház tartozzon a helyi ordinárius joghatósága alá. A Szentszék a vitát a társulat javára döntötte el, 1854-ben Mária Terézia anyát kinevezte az egész kongregáció általános elöljárójává. Franz 1925, 23–24.; Puskely 1998, II. 813. 71Franz 1925, 30–31. 72Franz 1925, 38–41. 25
