Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül (1920–1944) - Bácska
a futaki és a két zombori házat, a nővéreknek mindhármat el kellett hagyniuk.534 A szerb hatóság 1920 szeptemberében birtokba vette az iskolanővérek zombori I. számú intézetében a kereskedelmi és polgári iskola tantermét a teljes felszereléssel együtt, és oda helyezte át a szerb ta nítónőképzőt.535 A nővérek a megmaradt két tanteremben és a kis hálószobákból kialakított szobákban tanították a polgári és kereskedelmi iskolák összes tanulóját, a székeket a tanulók hozták magukkal. A nővérek a fiókházat 1921. augusztus 21-én voltak kénytelenek teljesen átadni a szerb tanítónőképző intézet részére.536 A Zomborban lévő ún. Koczik-árvaházból537 a n ővéreknek már az előző év augusztus 31-én távozniuk kellett. Az árvaház fenntartására végrendeletileg hagyományozott készpénzből, értékpapírokból és ingatlan vagyonból álló alap a szerbek kezelése alá kerülve gyorsan kimerült. A nővérek sem drágasági pótlékot,538 sem fizetés emelést nem kaptak, kénytelenek voltak önellátásra berendezkedni. Kényszerűségből be kellett szüntetni a cselédtartást, és csökkenteni kellett a gondozott árvák számát. Ez utóbbi intézkedés visszás helyzetet teremtett, hiszen az árvaházat eredetileg a zombori születésű gyermekek elhelyezésére hozták létre. A háború után az új hatóság azonban montenegrói és szerb árvákat helyezett itt el, túllépve az intézmény ideális befogadóképességét. A megszorítások miatt szükségessé váló elbocsájtások elsősorban a zombori árvákat érintették kedvezőtlenül. Mikor a nővérek már semmiféle fizetést nem kaptak, és a főnöknőnek a létfenntartásuk biztosítására pénzkölcsönt kellett felvennie, a nővérek lemondtak az árvaház fenntartásáról. 534Futakon a 14 árva és 162 óvodás gyermek ellátását végz ő nővérek zárdáját és árvaházát 1920-ban a szerbek erőszakosan lefoglalták, oda saját gazdasági iskolájukat helyezték el. HU-MNL-BKML-XII.6. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanénék letelepülésének és fejlődésének rövid ismertetése, 1924. – HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1921. szeptember 8. A zombori nővérek csak az erőszaknak engedve hagyták el a fiókházat. HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Kivonat a zombori fiókház krónikájából, 1921. augusztus hónap. 535Az iskolan ővérek a kalocsai érseknek is beszámoltak a zombori zárdát ért sérelmekről. Idézi: Lakatos 2016, 173–176. 536HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Kivonat a zombori fiókház króniká jából, 1921. augusztus hónap. 537A Zomborban 1916-ban létrehozott, alapítója után Koczik-árvaháznak, illetve „Zombor III. háznak” nevezett fiókházról van szó. Miután a nővérek az intézet elhagyására kényszerültek, a szerbek elfoglalták az árvaházat, az épületet pedig raktárnak használták. HU-MNL-BKML-XII.6. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanénék letelepülésének és fejlődésének rövid ismertetése, 1924. 538A drágasági pótlék olyan fizetési többlet, amelyet a hivatalnokok kaphattak „nagyobb drágaság alkalmával”. Utóbb helyi pótlék jelleggel csak egyes városok éltek ezzel a fizetéskiegészítéssel saját alkalmazottaik esetében. Kislexikon [é. n.] http://www.kislexikon.hu/dragasagi_potlek.html (Hozzáférés: 2022. január 31.) 218
