Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Feltűnő, hogy az anyaházhoz földrajzilag közelebb eső fiókházakból – például: Hajósról, Kiskőrösről, Kecelről, Bátyáról, Foktőről – nem maradt fenn semmiféle krónika, beszámoló vagy levél. A levelezés hiányára választ adhat az a tény, hogy ezekből a fiókházakból könnyebb volt a személyes kapcsolatot fenntartani, üzenni, szóban átadni az információkat, amelyeket gyakran nem is jegyeztek le, így nem maradt nyomuk a társulat iratanyagában. A földrajzi közelség azonban nem magyarázza meg a krónikák hiányát, hiszen azok elkészítésére központi utasítás született. Valószínűsíthető, hogy – több más zárdához hasonlóan – egyszerűen ezekből a házakból sem maradtak fenn krónikák. A hiányzó krónikák ellenére – mivel az iskolanővéreknek ebben az időben Magyarországon több mint 50 településen volt fiókházuk – országos szinten átfogó képet kaphatunk a korszak történéseiről. Mivel jelen írás nemcsak egy személy, illetve nemcsak egy település II. világháborús eseményeit, emlékeit tárja fel, mód nyílik bizonyos általánosítások, országos tendenciák – elsősorban a katolikus klérus magatartásának – bemutatására is, figyelembe véve természetesen a rendelkezésre álló források gyakran szubjektív jellegét. A munka csak azokat az eseményeket és problémákat tárgyalja részletesen, amelyekre a nővérek fennmaradt irataikban valamiféleképpen reflektáltak. Így érintőlegesen szóba kerül a magyarországi németek kitelepítése, a bácskai internálótáborok és az infláció is. Más, a korszakot jellemző témák – például: földosztás, B-listázás, népbíróságok stb. – ugyanakkor szinte teljesen kimaradtak a nővérek beszámolóiból. Szintén ez a helyzet az 1944-es esztendő zsidókat érintő eseményeivel kapcsolatban is, amelyekre a nővérek csak néhány fél szóval utaltak. Az információk lejegyzésének ilyen jellegű szűrése betudható a nővérek óvatosságának, de egyébként is jellemző a fennmaradt forrásokra, hogy inkább foglalkoznak a mindennapi élet olykor apróságoknak tűnő dolgaival, mint a nagypolitika vagy a világtörténelem eseményeivel. Ez az „alulnézeti” perspektíva adja meg a források értékes mikrotörténeti jellegét és jelentőségét. A munkában szereplő nővérek esetében a mű végén, külön fejezetben megadtam azokat a személyes adatokat – vezetéknév, szerzetesi név, születési dátum és hely, valamint a képzettség, illetve a betöltött tisztség –, amelyek alapján a nővérek iden tifikálhatóak.51 Jelen írás bizonyos tartalmi 51Nem mindig maradt fenn azonos mélység ű információ a nővérek életeseményeivel kapcsolatban. Nem őrződött meg minden nővérről ún. statisztikai adatlap, amely forráscsoport a leginformatívabbnak bizonyult az életrajzok megírásánál. Ennek hiányában – különösen a házi nővérek esetében – nehéz megállapítani a szolgálati helyeket. Az életrajzi adatok a kötet végén, külön fejezetben, a nővérek vezetékneveinek betűrendjében, „kislexikon” formában szerepelnek. 21
