Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

benyomásai csapódnak le, hanem inkább a közösségnek, a társulat egészé­nek élményei, vagyis tekinthetünk jelen írás második felére korporatív ta­pasztalattörténetként.30 A fogalom azt takarja, hogy a feljegyzést vagy kró ­nikát író nővérek nemcsak saját tapasztalataikat rögzítették, hanem egy fiókházét, esetleg az egész társulatét. Egyéni sorsuk – pars pro toto – ön­magán túlmutató, általános tendenciák megrajzolására alkalmas. A felhasz­nált forrásokban kevés saját megéléstörténettel lehet találkozni, mert a kö­zösségben való átbeszélés, elmesélés révén összemosódtak a személyes és kollektív emlékek. Mivel a tényleges történeteket, élményeket nem mindig azok jegyezték le, akik azokat átélték, ezért az események távolságtartób­ban kerültek be a közösségi emlékezetbe. A II. világháború korszakát sokan sokféleképpen feldolgozták már. A nagy monografikus, illetve adattárjelleg ű művek mellett születtek me­gyei összefoglaló munkák, továbbá számos visszaemlékezés, emlékirat, memoár és napló látott napvilágot, amelyek szerzői közt felbukkannak ci­vilek, katonák és hadifoglyok, egyházi személyek, sőt még kamaszok is.31 Többen vizsgálták más-más szempontból a szovjet hadsereg magyaror­szági működését.32 Az egyházmegyei levéltárak sorra jelentetik meg azokat a kiadványaikat, amelyekből kiolvashatóak az adott egyházmegyék, illetve a területeiken lévő plébániák II. világháborús tapasztalatai, számszerűsít­hetőek az elszenvedett veszteségek és károk. 33 Más munkák egy-egy férfi, illetve női szerzetes közösség háborús megpróbáltatásait mutatják be.34 – és a szerzetesek jó része – azonban a helyén maradt. Vértesi Lázár találóan fogalmazta meg, hogy a plébániai historia domusok – és hozzátehetjük, hogy azokkal együtt a kü­lönböző szerzetesházak krónikái is – ebben a szituációban kapnak kiemelt fontosságot, hangsúlyos forrásértéket. 30A rendkívül találó kifejezést Gárdonyi Mátétól kölcsönöztem. 31Monografikus munkákra lásd például: Ormos 1998; Ránki 1982; Sipos 1994; Ungváry 1998; Ungváry 2005; Ungváry 2010. – Megyei összefoglalások, a teljesség igénye nélkül lásd: Bálintné – Szabó 1971; Bödő et al. 2016. – Visszaemlékezések: civilek: pl. Fenyő 2014; Márai 2006; Polcz 2005; katonák, hadifoglyok: pl. Farsang 2011; Gosztonyi 1990; Biczók 2015; Palić 2003; Pihurik 2015; Rózsahegyi 2000; Vígh 1990; egyházi személyek: pl. Zi­mándi Pius 2015; Hoósné – Pál – Rétfalvi 2015; Lisztóczky 2009; Orbán – Vida 1990; Török 1995; kamaszok: pl. Kunt 2017b. 32Lásd például: L. Balogh 2015; Zombori 2015. 33Karlinszky – Varga 2016; Mózessy 2004; Mózessy 2008; Perger 2005; Rétfalvi – Tangl 2017; Varga 2015; Varga 2018. A kalocsai iskolanővérek legtöbb fiókháza a kalocsa-bácsi érsek­ség területén feküdt. A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban eddig még nem készült az egyházmegye II. világháborús történetére vonatkozó átfogó munka. 34A teljesség igénye nélkül lásd: Antal 2017; Fekete 2009; Fodor 2014; Harangozó 2015; He ­tényi Varga 1985; Hetényi Varga 1994; Kálmán 2015. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom