Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Megyei Levéltár 2014-ben kezdeményezte a két anyagrész összevonását. Az egyesítés meg is történt, a társulat legteljesebb levéltári anyagának őrzési helye így a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára lett.20 Bár a társulat iratanyaga még így is hiányos, legalább kísérlet történt az eredeti irattári rend helyreállítására. Az iratanyag zömét az anyaházi iratok teszik ki, a vidéki zárdák tevékenysége is szinte kizárólag a Kalocsára küldött jelentésekből és levelekből ismerhető meg. Természetesen valamennyi zárdában folyt iratkezelés és irattározás, ezeket a dokumentumokat azonban a rend felszámolásakor nem gyűjtötték be, és később sem kerültek levéltárba, egyetlen kivételtől eltekintve: a társulat bajai fiókházának iratai először Pécsen váltak a levéltári állomány részévé, majd ezt az irategyüttest is átszállították a Bács-Kiskun Megyei Levéltárba. Az 1903– 1950-es évekből fennmaradt 0,40 iratfolyóméternyi bajai anyag fondszáma és neve XII.22. Miasszonyunk Kalocsai Iskolan ővérek Szerzetesháza (Zárdaépület) Baja iratai 1903–1950 lett. Külön fondf őcsoportba – VIII. Intézetek, intézmények – kerültek a társulat különböző településeken működtetett iskoláinak tanítással kapcsolatos iratai, ezek általában iskolai anyakönyveket, tantestületi jegyzőkönyveket, iktatott iratokat tartalmaznak.21 A társulat anyaháza, központja Kalocsán működött, így a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltárban is található iratanyag a szerzetes közösségre vonatkozóan.22 Ezek a dokumentumok azonban inkább a társulat érsekséggel nők kinevezésének jegyzéke” című dokumentum első kötete a Bács-Kiskun megyei anyagban volt, míg a második kötete a Budapesten őrzöttben, továbbá mindkét iratanyag évköre közel azonos (1857–1950, illetve 1857–1949). 20A munka további részében jelölni fogom, ha a hivatkozott irat eredetileg a HU-MNL-OLP 1379. egységbe tartozott. Az egyszerűség miatt kivételt képez ez alól a „Házfőnöknők kinevezésének jegyzéke” II. kötete (P 1379. 14. tétel), mivel több lábjegyzetben együtt szerepel a „Házfőnöknők kinevezésének jegyzéke” I. kötetével, az utóbbi kötetnek pedig nincsen „P” jelzete. 21Annak ellenére, hogy a n ővérek több vármegyében is működtek, csupán a Bács-Kiskun, a Pest, valamint a Tolna megyei levéltárakban őriznek egykor az iskolanővérek által vezetett tanintézetekre vonatkozó iratanyagot. Jellemzően a társulat négy legnagyobb intézményéből (a kalocsai, kiskunfélegyházi, bajai és szabadkai iskolákból) kerültek be a Bács-Kiskun Megyei Levéltárba maradandó értékű iratok. Az egyesületek iratait tartalmazó X. fondfőcsoportban találhatók a nővérek Leányifjúsági Mária Kongregációjával kapcsolatos dokumentumai. A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára, mint területileg illetékes levéltár, őrzi az iskolanővérek hőgyészi polgári iskolájának irategyüttesét. A Pest Megyei Levéltárban található a társulat ceglédi iskolájának maradandó értékű iratanyaga. Lásd a Levéltári forrásokat a bibliográfiában. – A fennmaradt iskolai dokumentumok intézménytörténethez jól hasznosíthatóak, de a társulat egészének vagy akár az adott fiókház szerzetesi közösségének a működéséhez nem sok információt szolgáltatnak. 22A Kalocsai F őegyházmegyei Levéltárban legfőképpen a következő iratgyűjtemények tartalmaznak az iskolanővérekre vonatkozó anyagokat: HU-KFL-I.1.a. Kalocsai Iskolanővérek; HU-KFL-I.3.b. Népiskolák iratai (Baja-Zárda, Bácsalmás-Zárda, Foktő-Zárda, Jánoshalma-Zárda, Kalocsa-Zárda, Szabadka-Zárda); HU-KFL-I.3.c. Középiskolák iratai (Bajai 11
