Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat fiókházai - Egy település – több fiókház
nővérek birtokba vehették az egész épületet. Ekkor vált lehetségessé a klauzúrára vonatkozó szabályok pontos betartása is. 321 Az 1910-es évekhez visszakanyarodva említést kell még tenni a nővérek egy másik próbálkozásáról, amely Budapesten való megtelepedésükhöz kapcsolódott. Bangha Béla jezsuita atya322 – aki a katolikus sajtó költséghatékony átszervezését tervezte nyugati mintára – 1914-ben kereste meg a társulatot egy új működési terület lehetőségével.323 Az elképzelés szerint árva lányok – úgynevezett Mária-lányok – végezték volna a munkát a nyomdában és a könyvkötészetben, szerzetesnők vezetése mellett. Bangha páter az egész Apostol Nyomdát ilyen módon kívánta átszervezni. A páternél már jelentkezett 15–20 fiatal lány, akiket apácaközösséggé akart szervezni, francia szerzetesnők közreműködésével pedig be akarta vezetni őket a nyomdai tevékenységekbe. A tervek szerint később ez a közösség foglalkozott volna az árva lányokkal és a nyomdai munkákkal. A páter elsősorban ezen leendő szerzetesnők lelki kiképzésében kérte a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatának segítségét.324 A rendi elöljáróság elfogadta a sajtópropagandával, nyomdai munkákkal kapcsolatos árvalány-nevelési programot, de azt teljesen a társulat keretei közé akarta integrálni. Engedélyezte, hogy a belépni szándékozó 15–20 lány a jelöltnői idő alatt a budapesti nyomdában tartózkodjon, ahhoz viszont ragaszkodott, hogy az újoncévet mindannyian a kalocsai anyaházban töltsék. A rendi elöljáróság azt ajánlotta, hogy nyomdászatban jártas francia apácák kérjék az Apostoli Szentszéktől, hogy átléphessenek a kalocsai társulatba.325 A kormányzótanács 321HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1933. november 1. 322Bangha Béla (1880–1940): hithirdet ő, szerkesztő, író. 1895-ben lépett be a jezsuita rendbe, 1909-ben szentelték pappá. Munkássága leginkább a katolikus sajtó megújítása és terjesztése köré szerveződött. 1917-ben létrehozta a Katolikus Sajtóvállalatot. Magyar Katolikus Lexikon I. 589. 323HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1914. május 1.; július 8.; 1915. január 14. 324A kalocsai n ővérek eme budapesti, sajtómunkás tevékenységükkel kvázi bábáskodtak a Jézus Szíve Népleányai Társaság megszületésénél. A Horánszky utcai kongregációs otthonban kezdte meg ugyanis 1919 elején néhány későbbi tag a közös életet. Az evangéliumi tanácsokat követő közösség alapítója, P. Bíró Ferenc jezsuita szerzetes „előbb a sop -roni, majd a kalocsai nővéreket kérte meg, hogy segítsék őket a közös élet kialakításában. Az utóbbi nővérek egészen a kommün kitöréséig együtt is voltak a jövendőbeli tagokkal, de miután a kommün után nem jelentkeztek, az alapító az isteni Gondviselésre bízta az intézmény belső fejlesztését. Belátta, hogy a fejlődés legegészségesebb útja lesz, ha megőrzi annak teljes függetlenségét.” Fülöp – Horváth 1992, 21. 325A francia n ővérek átlépésére – a későbbi önálló közösség, a Jézus Szíve Népleányok Társulat megalakulása miatt – valószínűleg nem került sor, legalábbis a kalocsai nővérek törzskönyvében ennek nincs nyoma. Bangó Beáta említ ugyan két francia nővért, ám ők mindketten korábban, 1904-ben, a francia egyházüldözés idején léptek át a kalocsai társulatba. Bangó 1997, 11.; HU-KFL-VI.7. A társulati tagok törzskönyve 1860-tól, 417., 418. 100
