Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/2. A hatalom és a társadalomtudományok kapcsolata Magyarországon az államszocializmusban
a 2020/1969. sz. kormányhatározat létrehozta a Minisztertanács mellett működő Tudománypolitikai Bizottságot (TPB) a tudományos kutatás egységes állami irányítására, melynek határozatai az állami szervekre kötelezőek voltak. 1970. június 5-én a TPB létrehozta a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottságot (TKB) „a társadalomtudományi kutatások pártirányí tásának állami vonalon való érvényesítésére, illetőleg hatékony állami irányításának és koordinálásának elősegítésére.”98 (Ennek létrehozásáig a társadalomtu dományok közvetlen felügyeletét a KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztálya látta el.) A testületet Köpeczi Béla, majd 1981-től Huszár István vezette, tagjai közt a társadalomtudományi szféra elismert kutatói voltak (így Berend T. Iván, Cseh-Szombathy László, Hankiss Elemér, Huszár Tibor, Kulcsár Kálmán, Pach Zsigmond Pál, Pataki Ferenc), s kezdettől alapvetően szakmai, s nem politikai alapon igyekezett menedzselni a társadalomtudományi kutatásokat. 99 A hatvanas évek végére tehát szakszerűbbé vált Magyarországon a tudományirányítás rendszere. Ugyanakkor sokatmondó, hogy az 1969-ben kiadott Tudománypolitikai Irányelvekben a társadalomtudományok feladatai között nem szerepelt a döntés-előkészítés, csak a valóság feltárása, megváltoztatása és az ideológiai funkció. 100 A Kádár-rendszer konszolidációját követően a hivatalos ideológia is változott, közeledni kezdett a társadalmi hasznosság felé, az ideológiai dokumentumokban új témák jelentek meg, melyek már a gazdasági hatékonysággal és a tömegtársadalom új problémáival foglalkoztak. A marxista‒ leninista világnézet uralma is sokat enyhült, az ideológia tudatátala kító funkciója is lecsökkent. Hegemón helyzete és a magyar társadalom számára egyetlen fejlődési utat felvázoló szerepe azonban a rendszerváltásig megmaradt. A szocializmus továbbra is pozitív valóságként konstruálta meg önmagát, és minden olyan állítás, ami ezt vitatta, megkérdőjelezte, szükségképpen ellenséges, de legalábbis gyanús tevékenységnek számított a hatalom szemében. Bár a rezsim egy idő után már nem zárta ki, sőt, támogatta a szakmai hozzáértés növekedését a különféle vezetői testületekben, 98 HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1976-1. Tervezet. A társadalomtudományok koordinációjának állami feladatai (1975. október 13.). 99 Bakos 1994, 202–203.; Huszár István-interjúja. Készítette Tóth Margit, 1990. OHA 250. sz. 390–392. 100Csöndes – Szántó – Vas 1971, 208.; HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1979-8. Köpeczi Béla: A társadalomtudományi kutatás, a gyakorlat és a politika (Szervezeti kérdések) (1979. augusztus 10.). 45
