Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/7. Aczél György igazgatósága (1985–1989)
gondolkodással foglalkozó Bayer Józsefet is az MTA Filozófiai Intézetéből, akit viszont rendkívül hamar befogadtak új kollégái.463 A reformműhely további fejlődését támogatandó, Aczél javaslatára 1985. júliusban felállítottak a Benczúr utcában egy Tudományos Tanácsot, amelynek többek között tagja volt Berend T. Iván, Gidai Erzsébet, Pataki Ferenc és Vámos Tibor. Ez nemcsak az intézet kutatásait segítette, hanem igyekezett a KB TTI tevékenységét összehangolni a Politikai Főiskola oktatómunkájával (mint említettem, a két pártintézmény között igen szoros volt a kapcsolat). A rendszerváltás előszelében zajló kutatások talán legreprezentatívabb kiadványa az 1988-ban megjelent, Kéri László szerkesztette Változatok az adaptációra cím ű kötet lett, amely kimutatta a késő szocialista rendszer működésképtelenségét, és hitet tett a jelentősebb reformok mellett. Természetesen más kutatások is zajlottak, jelentősen meglódult a nyugati szociáldemokrácia vizsgálata, emiatt Willy Brandt egykori nyugatnémet kancellár, az SPD és a Szocialista Internacionálé elnöke 1985. június 27-én magát az intézetet is felkereste, ahol előadást tartott pártja készülő új programjáról.464 Ebben az id őszakban zajlott az 1985-ös választások tapasztalatainak elemzése is, és megkezdődött a helyenként észlelhető vallási élénkülés okainak feltárása, a magyarországi egyházi élet szociológiai szempontú kutatása.465 Emellett 1986-tól megindult a kádári hatalmi elit politológiai-szociológiai feltérképezése is; ennek az izgalmasnak ígérkező téma kutatásának azonban – érthető módon – csak a pártállami rendszer 1989-es összeomlása adott igazi lendületet. 466 1986-ban összesen hét kutatócsoport működött, némelyikük neve megváltozott vagy módosított profilt kapott, de alapvetően a korábbi évek tendenciáihoz igazodott: • „Politikai rendszer” csoport: a párt állami és gazdaságirányító szere pét, az érdekképviseleti szervek szerepét, a helyi társadalmat vizsgálta. • „Gazdaság és m űszaki fejlődés” csoport: a társadalmi célok, értékek és a gazdasági hatékonyság, a műszaki fejlődés követelményeinek kérdésével foglalkozott. Vizsgálta többek között a termelési viszonyok hatását a fejlődésre, valamint a gazdasági döntési mechanizmusok összefüggéseit. 463A szerz ő interjúja Bayer Józseffel, 2017. november 23. (A szerző tulajdonában). 464Révész 1997, 356.; T őkés 1998, 306.; HU-MNL-OL-M-KS 288-5.-943. (1985. július 2.). Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1985. július 2-án megtartott üléséről, 4.; Népszabadság, 1985. június 28. 3. 465Vass 1989, 194. és 198. 466Vida 1992, 3. 174
