Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/5. A Társadalomtudományi Intézet 1974 és 1980 között
majd a kistarcsai internálótáborba került. Viszonylag hamar szabadult, de pár évig folyamatosan rendőri felügyelet alatt állt, s nem kapott állást egészen 1959-ig, ekkor sikerült tanárként elhelyezkednie. 1964-ben a Fővárosi Pedagógiai Intézetbe került, ahol Ferge Zsuzsával és Pataki Ferenccel szociológiai kutatásokat végzett. Ekkor kezdte el vizsgálni az iskolarendszer és a társadalmi egyenlőség-egyenlőtlenség viszonyát, s ez a téma gyakorlatilag végigkísérte egész későbbi pályafutását is. Miután elvégezte a KB TTI szociológia tanfolyamát, ő is az Intézet állományába került 1970-ben.383 Több m űvében is vizsgálta a származási különbségekből fakadó hátrányok iskolán belüli újratermelődését, mint például az Is kolarendszer és társadalmi mobilitás cím ű 1976-os, a KB TTI által kiadott könyvében. Önálló kutatásai mellett kiválóan megszervezte az ifjúságkutató csoportot, számos, később jelentős karriert befutott társadalomkutatóra gyakorolt életre szóló hatást.384 Gazsó Ferenc mellett fontos pub likációkkal hívta fel magára a szociológiai szakma figyelmét Liskó Ilona, Kósa Erzsébet és Laki László. Az ifjúságkutató csoportban dolgozó Csákó Mihályt külön érdemes kiemelni. Jelenlegi tudásunk szerint ő az egyetlen olyan tudományos kutató, akit elbocsátottak a Társadalomtudományi Intézetből. Mint már láthattuk, mások is részesültek időnként keményebb ideológiai bírálatban, vagy éppen publikációs korlátozásokban, de ha nem léptek át bizonyos határokat, akkor elkerülhették az állásvesztést. Csákó azonban többször is „súlyos vétséget követett el” a rendszer urainak szemében, ezért nem maradhatott státuszban. Az 1941-ben, budapesti munkáscsaládban született Csákó azon ellenzékiek közé tartozott, akiknek szülei a kommunista rendszer hívei és kedvezményezettjei voltak (édesapja szakszervezeti vezető volt, édesanyja kiemelt káderként a Budapesti Pártbizottság munkatársa). Csákó 1959 és 1964 között tanult az ELTE BTK magyar-filozófia szakán, közben több funkciót is ellátott a KISZ-ben. 1964 és 1969 között tanársegéd volt a filozófia szakon, s két kollégájával, Józsa Györggyel és Hamburger Mihállyal tervezetet készített a marxista filozófiaoktatás megreformálására.385 A pártvezetés ugyanis szerette volna némileg korszerűsíteni az ideológiai képzést, Csákóék azonban olyan jelentős változásokat kívántak, hogy azt „pra-383A szerz ő interjúja Gazsó Ferenccel, 2016. február 15. (A szerző tulajdonában); MKK 1990, 191. 384Kéri 2012, 15.; Pünkösti 2005, 79. Kéri László szerint Gazsó „azon kevesek közé tartozott, akik a kritikai szociológiai hagyomány legkövetkezetesebb magyarországi érvényesítői lettek.” Kéri 2012, 21. 385Csákó Mihály interjúja, készítette Szabari Vera. Budapest, 2011. október 27. 1., 3., 7–9. 158
