Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/3. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének létrehozása és első évei (1966–1972)
képzettség nélküli emberek tucatjai kívánnak felméréseket végezni a lakosság politikai álláspontjáról. Hozzátette, hogy a professzionális szociológusoknál is hiányos a marxista műveltség, ellenben erőteljes a nyugati, „polgári” társadalomtudományok hatása. Ennek ellenére amellett érvelt, hogy „semmiképpen sem lehet cél a kutatások visszafojtása”. Javasolta, hogy a politikai szociológia kutatásának fő műhelye az ő intézete legyen és ne a Politikai Főiskola, mert ott nincs megfelelő háttere a kutatási munkának. Az APB ezzel egyetértett, a KB TTI lett a politikai szociológiai kutatások bázisa, a Főiskola pedig megmaradt oktatási intézménynek; és bár az 1969-ben itt felállított Szociológiai Tanszéken is folytak kutatások, azok mind mennyiségben, mind minőségben elmaradtak a Társadalomtudományi Intézet és a többi hasonló profilú kutatóhely vizsgálatai mögött. 155 Közben zajlott az egyéves, intenzív szociológusképző tanfolyam megszervezése, mely tanfolyam 1968 szeptemberében el is kezdődött.156 Ennek adminisztratív szervezője főállásban Módra László volt, aki maga is elvégezte a tanfolyamot. Óraadóként tanította a jogszociológiát Kulcsár Kálmán, a társadalmi struktúra és társadalmi rétegződést Ferge Zsuzsa, a társadalomlélektant Pataki Ferenc, a szociológiatörténetet pedig maga Huszár Tibor. A szociológiai kutatások gyakorlati módszereiről, a szociográfiáról, a terepmunkáról pedig Csoóri Sándor, Márkus István, Zám Tibor és Szelényi Iván tartott órákat a hallgatóknak, sőt egyszer magát Erdei Ferencet is sikerült meghívni.157 Tanított továbbá Sósné Molnár Edit, aki korábban részt vett a Rádió által elindított közvélemény-kutatásban is.158 A szociológia iránti társadalmi érdeklődés a hatvanas évek végén a zenitjén volt, kifejezetten sokan jelentkeztek a tanfolyamra, így Huszár Tiboréknak valóságos felvételi beszélgetéseket kellett tartaniuk. Előnyben részesítették azokat, akik korábban terepmunkát végeztek és volt tanítói gyakorlatuk, de az MSZMP-s párttagkönyv hiánya nem volt kizáró tényező.159 B őhm Antal emlékei szerint különböző egyetemekről toboroztak embereket, akikben láttak érdeklődést a társadalomtudományi kutatások iránt.160 Bár voltak köztük olyanok is, akik a Politikai F őiskolára jártak, és 155Kalmár 2014, 317–318. 156Gombár 2012, 3. 157Ferge 2016, 169.; Gábor 1992b, 42.; Gombár 2012, 3.; Huszár 2010, 166. 158Szántó 2008, 44., 49. 159Nagy Endre interjúja, készítette Zombory Máté. Budapest, 2011. augusztus 24., augusz tus 31., szeptember 15.; Huszár 2010, 166. 160A szerz ő interjúja Bőhm Antallal, 2016. november 9. (A szerző tulajdonában). 119
