Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/1. A magyarországi szociológia és a politika viszonya
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE II/1. A magyarországi szociológia és a politika viszonya A hatvanas években a szociológia kifejezetten népszerű tudománnyá vált Magyarországon, s nemcsak a szűken vett tudományos szférában.1 1970 körül az ifjú egyetemisták igen jelentős százaléka szeretett volna szociológus lenni.2 Vajon hogyan lett ez a 19–20. század fordulójára kifejl ődött tudomány ennyire „divatos” a magyar társadalom életében? Szociológiatörténeti áttekintésemben a tudomány történetét elsősorban a politikai vezetőréteg és a kutatói szféra viszonyán keresztül fogom bemutatni, annak ellenére, hogy a szociológiában történt folyamatokat nem lehet kizárólag külső, politikai okokkal magyarázni. Az viszont tagadhatatlan, hogy a szociológia fejlődésére döntő hatással volt a mindenkori uralmi rendhez való viszonya.3 Hazánkban ennek a tudománynak szinte már a kezdetektől, a századfordulótól voltak befolyásos ellenségei.4 A szakmájuk történetével foglalkozó szociológusok (például Andorka Rudolf, Héthy Lajos, Huszár Tibor, Makó Csaba, Szántó Miklós, Szabari Vera stb.) egyaránt a tudomány megalapításának–felszámolásának–újraszervezésének ciklikusságában, Huszár Tibor kifejezésével élve „töredezett folytonosságként” írják le a honi szociológia történetét.5 A periodizációt tekintve a legtöbb szerző a hazai szociológia három korszakáról beszél, korszakhatárokként azokat az időpontokat kijelölve, amikor a politika hatalmi eszközeivel megakadályozta a tudomány művelését. Az első korszak kb. a századfordulótól a Tanácsköztársaság 1919-es bukásáig tartott, mivel a berendezkedő ellenforradalmi kurzusban megszakadt a szociológia művelése, az azt művelő baloldali gondolkodók nagy része emigrációba kényszerült vagy ellehetetlenült. A második korszak a harmincas évek elejétől 1 Kulcsár 1972, 182.; Szántó 2008, 7.; Szelényi 1992, 580. 2 Kéri 2012, 14. 3 Szabari 2010, 113. 4 Litván 1996, 27–28. 5 Andorka 2006, 90.; Gábor 1992b, 33.; Héthy – Makó 1974, 59.; Huszár 1993, 39.; Lénárt 2010, 155.; Szabari 2001a, 118–119. 93
