Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/4. Az MSZMP Központi Bizottságának pártintézményei
kritikusabb szellemű feldolgozások születtek a magyarországi baloldali mozgalmak történetéről, s a forráskritika is kezdett előtérbe kerülni a történészi munka során.244 A megjelent intézeti kiadványok azonban még így is erősen magukon viselték a korszak ideológiai-politikai jellegzetességeit, s az is nyilvánvaló, hogy a tagadhatatlanul lezajlott professzionalizáció ellenére a tudományos színvonal messze elmaradt az MTA Történettudományi Intézetétől. Sokatmondó adat, hogy 1974-ben a Párttörténeti Intézet 66 fős állományából 42-en nem rendelkeztek tudományos fokozattal, s akadémikus vagy nagydoktor sem dolgozott ott. Bár az Intézet vezetői között nem elhanyagolható műveltségbeli különbségek voltak, az igazgatók (Kálmán Endre, Orosz Nándor, Vass Henrik, Nemes Dezső és a Társadalomtudományi Intézet éléről 1985-ben idekerült Huszár István) inkább voltak pártkáderek, mint szaktudósok. Csak a rendszerváltás hajnalán kinevezett utolsó igazgató, Balogh Sándor számított hivatásos történésznek. 245 Az intézet 1956 után is folytatta a reprezentatív forrásközlések publikálását, 1968-ban befejezték A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai cím ű sorozatot a nyolcadik kötet kiadásával. Megkezdődött a szelektált párthatározatok kiadása is, A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai cím ű sorozat első kötete, mely az 1956 és 1962 közötti időszak fontosabb anyagait adta közre, 1964-ben jelent meg. A legproblémásabb, legtöbb kérdést felvető időszakról (1948–1953) viszont ekkor még nem jelent meg forráskiadvány, és alig néhány gyűjtemény foglalkozhatott az 1953 és 1956 közötti időszakkal (például A DISZ és a KISZ, 1953–1957. Dokumentumok az ifjúsági mozgalom történetéből, 1987). Termé szetesen ez érthető, a Rákosi-féle berendezkedést sok tekintetben elődjének tekintő kádári vezetés legitimációját kérdőjelezte volna meg, ha objektíven feltárják a magyarországi sztálinizmus történetét. 246 A kutatóhely egyik nagy vállalkozása A magyar forradalmi munkásmozgalom története cím ű, Nemes Dezső irányításával megalkotott munka volt, amelynek első két kötete 1966-ban, a harmadik kötete pedig 1970-ben jelent meg. A torzításoktól sem mentes, elfogult szintézis tudományos értéke meglehetősen csekély, már a korszak hasonló típusú összegzéseinek átlagos színvonalát sem érte el. Hasonló állítható a Vass Henrik vezetésével 243HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1978-4. A társadalomtudományok nemzetközi rendezvénye inek hároméves (1978–1980.) terve. MSZMP KB Párttörténeti Intézete. 244Erényi 1968, 106.; Kerekasztal 1999, 203.; Vass 1989, 121–122. 245B. Kádár 2019, 64.; Romsics 2011, 405. 246Erényi 1968, 111–112.; Gábor 1974, 17. 75
