Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/4. Az MSZMP Központi Bizottságának pártintézményei

Zsille kirúgása, a többi kutatót sújtó felső nyomásgyakorlás nem tett jót az intézeti dolgozók teljesítményének. A „reformer kurzus” során alapított Vezetőképzőnek megvoltak a lehetőségei arra, hogy jó eredményeket elérő kutatóműhellyé fejlődjön, többek között azért is, mert eredetileg zárt könyvtára, amelyben számos vezetéstudományi, számítástechnikai és szo­ciológiai munka volt, 1974 júliusától nyilvános közgyűjteménnyé vált. Az 1972-ben kezdődő ideológiai szigorodás azonban gátat vetett a fejlődésnek. Az 1980-as évekre már nyilvánvalóvá váltak az OVK működési hiányos­ságai: a tárgyak oktatása nem a valódi igényekhez, hanem a tanárok ér­deklődéséhez igazodott; alig alakult ki a vezetőképzés önálló arculata; a gyakorlati ismeretek helyett túlságosan elméletorientálttá vált a képzés; nem alakult ki a tanfolyamtípusok egységes követelményrendszere; elma­radtak a mikroökonómiai nehézségek feldolgozásában, a vállalati mened­zsmentben, a vállalati kultúra vizsgálatában – általában az egész szerve­zés- és vezetéstudományban.216 A helyzet a nyolcvanas években – hasonlóan a többi állami vezetőképző szervezethez – tovább romlott.217 I/4. Az MSZMP Központi Bizottságának pártintézményei A magyarországi államszocializmus időszakában az MSZMP-nek három olyan intézménye volt, amelyek közvetlenül a Központi Bizottság alá tar­toztak a szervezeti hierarchiában: a Politikai Főiskola, a Párttörténeti Inté­zet és a Társadalomtudományi Intézet. Ezeket gyakorlatilag a KB osztály­aiként kezelték.218 Közülük kett őt még a Rákosi-korból „örökölt meg” a kádári pártvezetés: a Párttörténeti Intézetet a kommunista diktatúra kez­detén, 1948 őszén hozták létre Munkásmozgalmi Intézet néven,219 a Politi ­kai Főiskola elődjét, a Pártfőiskolát pedig (az MKP/MDP korábbi egy- és kétéves pártiskoláinak egyesítésével) 1950-ben.220 Mindkét intézmény nagy szerepet vállalt a kiépülő totális diktatúra hivatalos ideológiájának terjesz­tésében, illetve az új kommunista hatalmi elit kinevelésében. Funkciójuk alapvetően 1956 után sem változott, viszont szakszerűbbé vált a bennük 216Arató – Vágh 1973, 300.; Farkas 1992b, 33.; Magyar 1983, 1435–1437., 1440. 217HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-474. (1986. szeptember 30.) Jelentés az Agitációs és Propa ­ganda Bizottságnak a közép- és felsőszintű vezetők politikai továbbképzésének helyze­téről. Javaslat a fejlesztésre (1986. szeptember 22.), 78–79. 218Németh 1995, 10.; Némethné Vágyi – T. Varga 1997, 19. 219Vass 1989, 119. 220HU-MNL-OL-M-KS 276-54.-112. (1950. augusztus 9.) Javaslat a pártf őiskolák közös szer­vezeti felépítésére (1950. augusztus 7.), 11–12. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom