Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
ban azt írta, hogy a Szövetkezeti Kutató „tevékenysége [...] széteső, a rendelkezésre álló kutatási kapacitást kevéssé hasznosítja.” Ezért javasolták, hogy az Intézetet „arra alkalmas akadémiai bizottság irányítsa,” és hogy cseréljék le a munkatársi gárda egy részét.187 Ez azonban csak részben tör tént meg. Néhányan (Balajthy Anna, Zsille Zoltán) ugyan elhagyták az intézetet (és az országot), de Gyenes 1985-ös nyugdíjazásáig a többség státusban maradhatott. Jelentős változásra csak az új igazgató, Zsarnóczai Sándor alatt került sor, ő ugyanis igyekezett megszabadulni a rendszert határozottan kritizáló munkatársaktól, ezért több kutató (Juhász Pál, Magyar Bálint, Gaál Gyula, Laki Mihály, Törzsök Erika) inkább munkahelyet váltott 1987–1988-ban. 188 MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontja A magyar szociológiai kutatások szempontjából igen jelentős intézmény volt a Magyar Rádió Tömegkommunikációs Kutatóintézete, amelyből később megalakul a Rádiótól független Magyar Közvéleménykutató Intézet. A hatvanas évek reformhangulatában felállított műhelyt a Társadalomtudományi Intézet munkatársai (és más társadalomtudósok is) kezdetben kissé lenézték.189 Kés őbb azonban kiderült, hogy az 1969-ben létrehozott190 intézmény nemcsak „a köz véleményét” méri, hanem igen komoly interdiszciplináris jellegű kutatómunkákat is folytat. Az Intézetben többek között foglalkoztak a kommunikáció elméleti kérdéseivel, a közvélemény szerveződésének konkrét formáival, a tömegkommunikációs eszközök agitációs és propagandatevékenységének hatékonyságával, az egyes rétegek szabadidő-felhasználásával, az üzemi értelmiség véleményformáló szerepével, a helyi politikai döntések és a lakóhelyi közvélemény vizsgálatával. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy ki a sikeres médiaszemélyiség, hogyan lehetne megjavítani a hírszerkesztést, milyen sztereotípiák élnek a magyar társadalomban. A szűken vett, gyors lefolyású, közvetlen gyakorlati igényeket kielégítő közvélemény-kutatások mellett tehát már a Kutatóközpont kezdeti időszakában évente 10–12 adatfelvételt bonyolítottak le 187HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1980-11. A Tudománypolitikai Bizottság ideiglenes Munka bizottságának megállapításai a Szövetkezeti Kutató Intézetről (1980. július 11.). 188Csizmadia 1995, 169.; Törzsök Erika interjúja, készítette Szász Anna. Budapest, 2014. ok tóber 15., 2014. október 22., 2014. november 26. 63. 189Papp Zsolt a közvélemény-kutatásokat folytató intézet tevékenységét például felületes nek tartotta, mondván, azok csak „mélyfúrások a napi politika futóhomokjában.” Gombár 2009. 190Terestyéni 2010, 15. 65
