Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
pártemberek tetszése szerint. Hagelmayer István lett az új igazgató, aki szinte teljesen lecserélte az addigi kutatói gárdát, s fiatal munkatársakkal töltötte meg a megüresedett helyeket.150 Ez kétségkívül jót tett a tudományos telje sítménynek és az intézeti atmoszférának. Új közgazdász generáció jelent meg, élükön a jó kapcsolatteremtő képességekkel bíró Lengyel Lászlóval, aki a hetvenes évek végére társaival „megszállta” a Pénzügyminisztérium KISZ-szervezetét is. Rendkívül igényes tudományos munkákban fejtették ki nézeteiket, és sürgették a tervgazdaság minél radikálisabb megreformálását. 151 Az ellenzékkel (elsősorban a „demokratikus ellenzékkel”) való kapcsolat is megmaradt. Az átszervezés után is az Intézetben maradó Szalai Erzsébet volt az elsőszámú közvetítő a pénzügyesek és a „másként gondolkodók” között. Rendszeresen írt a szamizdat kiadványokba több kollégájával, Bokros Lajossal, Lengyel Lászlóval együtt. Kemény kritikát fogalmazott meg „nyilvánosan publikált” könyvében is, az 1981-ben megjelent Kiemelt vállalat – beruházási érdek cím ű munkában, amelyet az ellenzék egyértelműen üdvözölt, a politikai vezetés egy része viszont megvetett. Nem véletlenül ugyanis Szalai kimutatta, hogy a nagyvállalati vezetők – a magukról alkotott kép ellenére – a reformok fő kerékkötői.152 A reformközgazdászok megjelent munkái közül a híres, nyilvánosan 1987-ben publikált Fordulat és reform cím ű művet érdemes még kiemelni, amelynek megalkotásában a Pénzügykutató több szakértője is részt vett. Ez a könyv mintegy szimbolikusan megkoronázta Lengyel Lászlóék addigi tudományos teljesítményét, de a politikai vezetés türelme is minden bizonnyal ekkor fogyott el: 1987 nyarán megszüntették a Pénzügyminisztérium épületében szinte már külön zárványként működő Intézetet, Magyarország egyik legfontosabb gazdaságelméleti reformműhelyét. A munkatársak egy része azonban nem került ki a tudományos életből, néhányan (például Csanádi Mária) a Társadalomtudományi Intézetben találtak új munkahelyet. 153 Konjunktúra- és Piackutató Intézet (Kopint-Datorg) A reformközgazdászok számára az 1964-ben alapított intézmény is rendkívül fontos bázis volt. A Külkereskedelmi Minisztérium háttérintézetében a magyar és a világgazdaság különböző kérdéseivel foglalkoztak,154 az in -150Csizmadia 1995, 169. 151Lengyel 2015, 321., 344., 394., 370., 408.; Péteri 1998, 219. 152Csizmadia 1995, 169.; Lengyel 2015, 365., 417. 153Csizmadia 1995, 170.; Lengyel 2015, 376.; Pogány 1998, 49–50., 66. 154Csizmadia 1995, 167.; Csizmadia 2001, 120. 58
