Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban Az alábbiakban bemutatom, melyek voltak azok a társadalomtudományi kutatóhelyek a Kádár-kori Magyarországon, ahol tudósok sora dolgozott azon, hogy a szocialista rendszer elméleti reformálhatóságát tudományos eszközökkel alátámassza. A KB Társadalomtudományi Intézete mint re formműhely ugyanis nem volt egyedülálló intézmény az 1989 el őtti Magyarországon, más kutatóhelyeken is keletkeztek jelentős tudományos produktumok a létező szocializmus átalakítására – más kérdés, hogy ebből a politikai vezetőréteg mit értett meg, vagy mit fogadott el. Fontos megjegyezni, hogy a politikai szféra végig felemás viszonyban volt a társadalomtudományi intézmények hálózatával, egyszer támogatta, máskor kifejezetten korlátozta őket, de legalábbis gyanakodva szemlélte a működésüket, hiszen nem egy helyen gyökeret tudott verni bennük számos ellenzéki gondolkodó is.129 Az ő szerepüket azért érdemes külön is vizsgálni az egyes intézmények ismertetésénél, mert a „másként gondolkodók” történetei segíthetnek megérteni, hogy a pártvezetés mennyire tudta és akarta korlátozni az egyes kutatásokat. Emellett bemutatják azokat a stratégiákat is, amelyek segítségével az ellenzékiek képesek voltak dolgozni a diktatúra körülményei között is. Az ideológiai élet irányítóit bizonyára az is zavarhatta, hogy a társadalomtudományi kutatóhelyeken kifejezetten kevés volt a párttagok száma, a hetvenes évek elején például az intézetek összlétszámának 25%-a, a kutatói létszámnak 36%-a rendelkezett MSZMP-tagsági könyvvel. 130 E kötetben az általában vett humántudományi kutatóhelyekkel tudatosan nem foglalkozom, csak a KB TTI-hez hasonló profilú , dönt ően társadalom-, illetve gazdaságtudományi kutatóműhelyeket mutatom be, alapvetően a Társadalomtudományi Intézethez viszonyítva működésüket.131 Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy nemcsak a szűken vett kutatóintézetekben folytak a társadalommal kapcsolatos vizsgálatok, hanem bizonyos egyetemek és főiskolák tanszékein is. Az elemzés azonban most csak 129Lásd Csizmadia 1995, 164–172. 130HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-151. Tájékoztató jelentés az Agit. Prop. Bizottság részére a KB Tudománypolitikai irányelvei megvalósításának kezdeti tapasztalatairól (1971. január 11.), 25. 131A KB TTI-hez hasonló kutatásokat folytató akadémiai reformm űhelyre, az MTA Szociológiai Intézetére itt azért nem térek ki, mert a kutatóhely vázlatos történetét, a KB TTI-hez fűződő kapcsolatait más alfejezetekben mutatom be. 53
