Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/2. A hatalom és a társadalomtudományok kapcsolata Magyarországon az államszocializmusban
igénye és élénk tudományos viták jellemezték ezt az időszakot. A pártállami testületekben a hangsúly kezdett áttevődni a lojalitásról a szakértelemre. Több egykori lelkes párttag ekkor kezdte el átértékelni világnézetét, s szembesítette a marxista‒ leninista elméletet a valósággal. 81 Ekkor már né hány vezető politikus annak is hangot adott, miszerint nem biztos, hogy pontosak-e a párt információi a társadalom helyzetéről, mert „nem biztos, hogy jók a jelentések”. 82 Magyarországon a társadalomtudományok fejlődésének Nagy Imre 1955-ös elmozdítása sem tudott gátat szabni, sőt, egy ideig még az 1956-os események sem. A forradalom leverése után rövid ideig úgy tűnt, hogy a politika a korábbi időszakhoz képest nagyobb szerepet szán a társadalomkutatóknak a döntés-előkészítésben. 1957. június 5-én létrehozták a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt Tudományos és Felsőoktatási Tanácsot (TFT), amelynek feladata a kutatások egységes elvi irányítása, a tudományos kutatás és a felsőoktatási munka összehangolása volt.83 1956–1957 for dulóján több szakértői bizottságot hoztak létre a kormány gazdasági programjának kidolgozására84 (a leghíresebb a pártonkívüli Varga István közgazdász professzor által vezetett testület volt), de a represszió következtében beálló ideológiai szigorodás, a pártállami rendszer újraépítése és a feszült nemzetközi helyzet következtében a tudósok javaslatait végül nem használták fel, a szakmai testületeket pedig csakhamar fel is oszlatták.85 Valódi reformokra tehát ekkor még nem kerülhetett sor, ahogyan a többi szocialista országban sem: az 1953-ban meginduló „új szakasz” sehol sem vezetett tudományosan megalapozott, átfogó reformok bevezetéséhez. 86 Ugyanakkor a térség országaiban nem tértek vissza teljesen az 1949 és 1953 közötti gyakorlathoz sem. Sőt, a magyarországi pártvezetésben helyet kaptak olyan vezetők is, akik a tudománynak a korábbiakhoz képest sokkal 81Kornai 2005, 59., 92.; Péteri 2006, 187. Az MDP Politikai Bizottsága 1953 szeptemberében például bizottságot hozott létre a „munkásosztály helyzetének” felmérésére: Majtényi 2018, 76. 82Majtényi 2018, 25. 83HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1976-1. Tervezet. A társadalomtudományok koordinációjának állami feladatai (1975. október 13.). 84S őt már 1956 tavaszán is felállítottak egy munkacsoportot, amelynek az volt a feladata, hogy összefoglalja a pártvezetés és a Minisztertanács számára az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében kialakított reformjavaslatokat. Kornai 2005, 105. 85Berend T. 1983, 25–26.; Farkas 1992b, 52.; Huszár 1987, 529.; Kornai 2005, 124.; Péteri 2006, 190.; Varga 2013, 56. 86Mitrovits 2015, 111–112. 42
