Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
A KB 1974. március 19–20-i ülésén elfogadott közművelődési határozatnak egy része szorgalmazta a fizikai dolgozók műveltségének növelését. A kevés konkrét megoldást javasló dokumentum azonban erre aligha lehetett alkalmas. Bár érezhető rajta, hogy a pártvezetőkhöz eljutottak a kutatók által feltárt problémák, azok kezelése többnyire az általánosságok szintjén maradt. Több helyen olvashatunk benne olyan mondatokat, hogy „terjeszteni és fejleszteni kell az eddig kialakult módszereket (könyvtárlátogatások, kedvezményes mozi-, színházbérlet akció), bővíteni a kulturális lehetőségeket. [...] meg kell javítani a munkásszállások közművelődési ellátását.” Vagy: „átgondoltabban kell törekedni azok megnyerésére, akik nem vagy nehezen jutnak hozzá a művelődési lehetőségekhez (tanyák; ingázók). [...] A vállalatok, bejáró dolgozóik művelődése érdekében támogassák a lakóhelyi intézményeket is.” Annyi újdonságot azért tartalmazott a szöveg, hogy előírta: az új lakótelepek tervezésénél nagyobb teret kell adni a művelődési intézményeknek, melyek lehetőség szerint komplex (tehát könyvtárat, művelődési házat, mozit és sportlétesítményt magába foglaló) intézmények legyenek.144 A központi alapból olyan létesítmények építését kell finanszírozni, amelyek támogatásában a helyi szervek is részt vesznek. Bővíteni kell a vállalati és szövetkezeti kulturális alapokat. Javasolták, hogy a társadalmi szervezetek dolgozzák ki közvetlen és távlati közművelődési terveiket, a megfelelő intézmények pedig a közművelődési törvényt. A munkások könyvtári ellátásáról az Agitációs és Propaganda Bizottság 1974. május 2-i állásfoglalása kívánt gondoskodni. Ebben kimondták, hogy koordináltabb intézményfejlesztésre van szükség, a dolgozók szakkönyvekkel való ellátásához nélkülözhetetlen anyagi hátteret a vállalati alapok terhére kell előirányozni. A határozat megszövegezői hangsúlyozták, hogy Nagy-Budapest könyvtárügyének gyökeres megváltoztatását kiemelt feladatnak kell tekinteni, ezzel párhuzamosan helyet kell biztosítani Pest megye fejlesztési terveiben az agglomerációs övezetekben levő települések könyvtári fejlesztésének. Meg kell gyorsítani az ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat kiadását. Az V. ötéves tervben elsősorban az 50 kiemelt vállalat és a munkásszállások könyvtárait kell fejleszteni. 145 A politikusok tisztában voltak azzal, hogy a lakosság egyik legnagyobb problémája a lakáshiány, ebben a Társadalomtudományi Intézet és más kutatóhelyek munkatársai, valamint a pártszervekhez, tanácsokhoz befutó 144Ez a kérdés a Politikai Bizottságban is el őkerült. Apró Antal az egyik PB-ülésen meg is jegyezte: a „nagyobb lakótelepeket járva nézi az ember az építkezést: a szociális, kulturális létesítmények hiányoznak, a kereskedelmi egységek kevesek.” Kocsis 2009, 167. 145MSZMP 1978, 677., 679., 682., 684–685., 687., 689., 748–750. 265
