Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
volt, ami korántsem volt általános. Emellett nagyon kevesen részesültek társadalmi ösztöndíjban.117 Ennek az volt az egyik oka, hogy a tanulók egy része nem akarta hosszútávon ahhoz a gyárhoz kötni magát, ahol üzemi gyakorlatát végezte, de jelentős felelőssége volt a vállalatoknak is ebben, mert nem fordítottak megfelelő figyelmet az ösztöndíjakkal kapcsolatos tájékoztatásra. 300 forintnál magasabb támogatásban ugyanis csak a diákok elenyészően kicsi százaléka részesült. Gál elsősorban ennek a problémának a mielőbbi rendezésére hívta fel a figyelmet.118 A KB TTI munkatársai nemcsak Budapest, illetve a főváros tágabb környékének munkásságát vizsgálták. A hetvenes évek elején több kutató rendszeresen ellátogatott Nógrád megyébe, ahol a salgótarjáni munkások műveltségi állapotát igyekeztek feltérképezni. A kutatás kezdeményezője a salgótarjáni pártszervezet volt, mely határozatot hozott a fizikai dolgozók körében végrehajtandó „kulturális nevelő munka” hatékonyabb irányítását elősegítendő. Végső soron az volt a cél, hogy elkészülhessen Salgótarján városának olyan középtávú művelődéspolitikai terve, „amely pontosítja és emeli a városnak a megye kulturális életében betöltött szerepét.” 1970 őszétől 1971 tavaszáig a Társadalomtudományi Intézet vezetésével a Nógrád megyei, a salgótarjáni pártbizottság és az Oktatási Igazgatóság előkészítették a művelődésszociológiai adatfelvételt.119 A kódolást megyei megbízottak végezték a Társadalomtudományi Intézet anyagi támogatásával, a gépi adatfeldolgozás 1972 januárjában kezdődött a Kohó- és Gépipari Minisztérium Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésének számítógépein. Emellett 1972 márciusának végére 25 db mélyinterjút is készítettek munkásokkal. A táblázatba szerkesztett adatok nagyon lassan készültek el a KB TTI munkatársainak egyéb elfoglaltságai miatt.120 1976-ig kellett várni, amíg 117Az ösztöndíjat még 1959-ben hozta létre a Minisztertanács, hogy segítse a fels őoktatásban tanuló, elsősorban fizikai szülőktől származó ifjakat, és támogassa a vállalatok szakemberszükségletének hatékonyabb kielégítését. Bár a társadalmi ösztöndíj magasabb összeggel járt, mint az egyetemek/főiskolák által nyújtott juttatások, a hatvanas évek második felében az ösztöndíjat igénybe vevők száma jelentősen csökkent. MSZMP 1978, 96–97. 118Gál 1971, 173.; Gál 1973, 13–14., 16–17., 21. 119A végleges, 200 kérdést tartalmazó íveket 1971 augusztusára elkészítette az Intézet, 1971. október-novemberben töltötték ki őket 22 salgótarjáni üzem mintegy 1700 dolgozójának megkérdezésével. HU-MNL-NML-XXXV-51-c-436. Jegyzőkönyv. Készült: a Nógrád megyei Pártbizottság székházának VB. termében 1972. december 19-én megtartott VB. ülésről, 9.; Uo. Tájékoztató a salgótarjáni munkásság körében végzett művelődés-szociológiai vizsgálat végrehajtásának helyzetéről és a további feladatokról (1972. december 11.), 24– 25.; Faludi 1971, 168., 170. 120HU-MNL-NML-XXXV-51-c-436. Tájékoztató a salgótarjáni munkásság körében végzett művelődés-szociológiai vizsgálat végrehajtásának helyzetéről és a további feladatokról (1972. december 11.), 26–27. 257
