Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
tak a szerzők, hogy nagyon sok munkásfiatalnak lehetősége sincs felsőbb fokú iskolába járni, hiszen olyan zsúfolt lakásban élnek, amely nemhogy továbbtanulásukat, hanem egész fejlődésüket hátrányosan befolyásolja.96 Mind a csepeli, mind a Pest megyei kötetben szerepelt a munkásnők negatív helyzete. Hasonlóan Ferge Zsuzsa és Turgonyi Júlia könyvéhez, Kemény István és Kozák Gyula is rámutatott, hogy hatalmas különbség van a férfiak és a nők bére között, a férfiak javára. Tulajdonképpen a nemek szerinti bérezési különbségek sokkal nagyobbak voltak, mint a munkakör, a fizikai terhelés vagy a képzettség alapján észlelt differenciák. Pest megyében a férfiak havi átlagbére 2087 Ft, a nőké 1347 Ft volt. Csepelen egy férfimunkás közepes havi keresete 1900–2000 Ft között volt, egy munkásnőé viszont csak 1400–1500 Ft. Még a női szakmunkások keresete is kifejezetten alacsony volt a férfimunkásokhoz képest. Ráadásul a nőknek kevesebb lehetőségük volt arra, hogy továbbképzésben vegyenek részt, és betanított munkásból a szakmunkások közé emelkedhessenek. 97 Bár a két könyv alapvetően empirikus kutatásokon alapuló, leíró jellegű munka volt, bizonyos javaslatokat így is tartalmazott a döntéshozók számára. Elengedhetetlenül szükségesnek tartották az üzemek műszaki színvonalának emelését, és ezzel összefüggésben a magasabb szakképzettséggel rendelkező munkások nagyobb anyagi elismerését. A súlyos lakáshiány enyhítésére ajánlották, hogy az állam mind a bérlakások, mind a családi házak építését támogassa, például jobb kölcsönzési feltételek megteremtésével.98 Az 1960-as évtizedben annyira megn őtt a magánlakás-építkezések száma, hogy az építést, illetve az értékesítésre felhúzott állami lakások megvételét támogató kölcsönökre szánt keret a dekád közepére kimerült. Emiatt 1967-ben csökkenteni kellett az egy építkezőnek nyújtható kölcsön összegét és emelték a kamatlábat. 99 A Csepel Vas- és Fémm űvek munkásai és a Pest megye munkásai azért is vol tak jelentős írások, mert a korabeli magyarországi ipari munkásság helyzetét, lehetőségeit reálisan, a hivatalos politikai-ideológiai elfogultságoktól mentesen igyekeztek bemutatni. A nagy mennyiségű empirikus adattal megtámogatott kötetek egy olyan munkás-réteg képét rajzolták fel, amely sokkal heterogénebb, sokkal differenciáltabb volt, mint azt a hatalmon 96Uo. 39–41., 43–45.; Kemény 2010, 170–171., 175. 97Kemény – Kozák 1971a, 28., 51.; Kemény – Kozák 1971b, 29. Lásd még ehhez Kemény 2010, 125–126., 148. 98Kemény – Kozák 1971a, 49., 58. 99Kocsis 2009, 150. 251
