Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/2. Kísérlet az ideológiai oktatás korszerűsítésére
társadalomtudományi intézeteket [...].” A Politikai Bizottság ezért 1968. november 12-én határozatot hozott a marxizmus–leninizmus oktatás színvonalának emeléséről, majd ezt követően megjelentek azok az új tankönyvek (például a Szocializmus építésének kérdései tanfolyam 1971/1972. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1971–1972. stb.), amelyek elődjeikhez képest valamennyire színvonalasabbak voltak, ugyanis a „létező szocialista rendszert” a hivatalos elméletre támaszkodva alaposabban mutatták be. 42 Bár 1970 márciusában az APB szorgalmazta, hogy a KB TTI „rendszeresen jelentessen meg olyan kiadványokat, amelyek az egyes szaktudományokban, fő témákban folyó kutatások részeredményeit szintetizálják, ismertetik az elért kutatási eredményeket, bírálják a helytelen, antimarxista nézeteket”,43 nehéz megállapítani, hogy elméleti téren az MSZMP KB Tár sadalomtudományi Intézete mennyiben tudott részt venni az ideológiai képzés korszerűsítésében. Alapításának ideje egybeesett azzal az időszakkal, amelyet a honi filozófiában „marxista reneszánsznak” neveztek, s amely bár sosem tudott teljesen kibontakozni, mégis többek szemében egyfajta szellemi megújulás látszatát keltette. Ez a korabeli fiatal értelmiség szocializációjára nagy hatást gyakorolt ugyan,44 de els ősorban a filozófusok szűk csoportját befolyásolta. A KB TTI munkatársai tudtak a Lukács-iskoláról, de érdeklődésük elsősorban a szociológia, illetve a történettudomány, esetleg a közgazdaságtan felé irányult, s csak kevesen bírtak jelentősebb filozófiai műveltséggel (Papp Zsolt a kivételek közé tartozott). Az Intézet egyik első munkacsoportja, a „Hazafiság-nacionalizmus” csoport ezért nem is annyira a szocialista ideológiával, hanem a kommunista diktatúra eszmei ellenfeleinek bírálatával foglalkozott. Működése fontos volt az MSZMP vezetése számára, amely ekkoriban kísérletezett a „szocialista hazafiság” eszméjének kidolgozásával. Hasonló volt a helyzet az 1971 végén alakult új kutatási egységgel is, mely a „burzsoá ideológia kérdéseit kutató csoport” nevet kapta. Itt már többen konkrét ideológiai kutatásokkal is foglalkoztak (A kispolgárság és a középrétegek vizsgálata – Böhm Antal; A politika és a gazdaság dialektikája – Hülvely István; A tőkés szellemi termelés alapjai – Balogh István). A csoport azonban javarészt inkább külpolitikai vonatkozású vizsgálatokat folytatott: vizsgálták például a fejlett tőkés 42HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-203. Jegyz őkönyv az Agit. Prop. Bizottság 1968. október 25-i üléséről, 1–2.; Földes 2018, 255.; Tömpe 2015, 185–186. 43HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-134. Javaslat a társadalomtudományi kutatómunka és a párt oktatás, valamint a felsőoktatási intézményekben folyó marxizmus‒ leninizmus oktatás kapcsolatainak fejlesztésére (1970. március 10.), 32–33. 44Hanák 1979, 172.; Lendvai L. 1987, 540.; Lugosi 2015, 24. 209
