Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
A FELHASZNÁLT SZAKIRODALOMRÓL ÉS FORRÁSOKRÓL
Polonyi Péter írásai a maoizmusról, a kínai rendszerről és a Kerekes György által koordinált, a kubai forradalommal foglalkozó kutatások anyagai.22 Az 1985. évi választások értékeléseit, a cigánykutatás részanyagait, továbbá számos záró tanulmányt (például a párttagság szocializmus-képéről, a nemzeti tudatról stb.) is itt őriznek.23 Mindezen anyagok kiemelkedően fontos dokumentumai az Intézetben folyt kutatásoknak. Segítségükkel megismerhetjük, hogy a pártvezetés által megbízott témákat hogyan vizsgálták meg a szakértők. Érdemes a kéziratos anyagokat, feljegyzéseket, részeredményeket összevetni a TTI által publikált kiadványokkal, tanulmányokkal, ugyanis korántsem elhanyagolható különbségek lehetnek a megjelenés előtti és utáni szövegek között, attól függően, hogy a hatalom mit tartott kiadásra érdemesnek, és mit szánt „zárt, belső” használatra összeállított anyagnak. Intézeti környezetben szabadon lehetett vitázni gyakorlatilag mindenről, de a publikálást mindig szigorúan ellenőrizték. A Társadalomtudományi Intézet létrehozásáról, státuszhelyzetéről, személyi állományáról és szervezetéről a pártállam legfelső szintjén születtek döntések, ezek dokumentációját az MSZMP KB Titkársága (HU-MNL-OLM-KS 288-7. cs.) és Politikai Bizottsága (HU-MNL-OL-M-KS 288-5. cs.), illetve a szocialista rezsim legutolsó időszakában az MSZMP Elnöksége (HU-MNL-OL-M-KS 288-59. cs.) hozta létre. Ezek a dokumentumok a szervezeti keretek, az intézeti archontológia készítéséhez nélkülözhetetlenek. A részletes intézménytörténeti információkat azonban az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának (HU-MNL-OL-M-KS 288-41. cs.) anyagai között találhatjuk, többek között az intézet felállításával kapcsolatos 1966-os javaslat24 is itt kapott helyet. Munkatervek, kutatási megbízások anyagait is itt tárolják. Ezek azért jelentősek, mert kiderül belőlük, hogy a pártállam vezetői milyen társadalmi kérdések, problémák iránt érdeklődtek, amikor kijelölték a témákat, kutatási programokat. A beszámolók egy része az Intézet mindennapi életéről (a kezdeti szociológiai tanfolyamokról, a káderképzésről, a marxizmus‒ leninizmus oktatásának fejlesz téséről, más országok társadalomtudományi kutatóhelyeivel ápolt kapcsolatokról, közös konferenciákról), tevékenységéről (könyvkiadásról, a 22Uo. 118–120. és 135. 23Uo. 132–140. 24HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-54. Javaslat az Agit. Prop. Bizottság részére egy elméleti kér désekkel foglalkozó pártintézmény felállítására (1966. március 2.), 2–3., 16–26. 19
