Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/7. Aczél György igazgatósága (1985–1989)
Huszár ugyan eredményesen vezette az Intézetet, az 1984 tavaszán kezdődő újabb balos fordulat viszont nem kedvezett a reformer politikusnak. Az 1985-ben rendezett XIII. pártkongresszuson leváltották a KB TTI éléről, helyére Aczél György került. Ebben lehetett némi szerepe külső tényezőknek is: Aczélt nem szerették a Kremlben, és éveken át sürgették Kádárt, hogy távolítsa el a legfelsőbb vezetésből. Aczél PB-tagságát ugyan meg tudta őrizni az MSZMP első embere, de KB-titkári pozícióját elvesztette, a Társadalomtudományi Intézet viszont ideális munkahelynek tűnt számára.455 II/7. Aczél György igazgatósága (1985–1989) Aczél György rögtön a XIII. kongresszus (1985. március 25–28.) után lett a Társadalomtudományi Intézet igazgatója. Huszár Istvánt április elsején nevezték ki a Párttörténeti Intézet vezetőjének, Kádár ugyanis olyan embert akart látni a pártarchívumot is kezelő intézmény élén, akiben alapvetően megbízott.456 Els őre úgy tűnhet, hogy a kongresszus után a legtöbb vezető pozícióját elvesztő Aczél számára a Benczúr utca már csak amolyan parkolópálya lehetett nyugdíjba vonulása előtt. Huszár Tibor is ezt a képet erősíti Kádár Jánosról írt biográfiájában, amikor úgy fogalmaz, hogy az MSZMP első embere 1985-ben „száműzte” Aczélt a KB TTI főigazgatójának, Kéri László pedig szintén úgy nyilatkozott 1991-ben, hogy Aczél „mellőzésből került az intézet élére.” 457 Ugyanakkor Révész Sándor meggy őzően mutatta ki Aczél-monográfiájában, hogy ennél jóval többről volt szó. Aczél ugyanis élete vége felé is képes volt ügyesen alkalmazkodni új környezetéhez, s a korábbi igazgatókhoz hasonlóan ő is megpróbált személyes bázist, politikai háttérintézményt teremteni magának. Az volt a célja, hogy a KB TTI-t a reformgondolkodás kiemelt központjává, az MSZMP reformműhelyévé teszi, melynek ő lesz a stratégiai menedzsere, s ezáltal ismét szorosabbra fűzi a pártközpontot az intézettel összekötő szálakat.458 454HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-374. (1981. október 6.). Javaslat az Agit.-Prop. Bizottságnak a Magyar Politikatudományi Társaság megalakítására (1981. szeptember 30.), 37.; Népszava, 1982. március 12. 5. 455Révész 1997, 337–338.; Seleszt 1991, 21.; Huszár István-interjúja. Készítette Tóth Margit, 1990. OHA 250. sz. 403–404. 456Baló 1988, 55.; Huszár István-interjúja. Készítette Tóth Margit, 1990. OHA 250. sz. 409. 457Huszár 2003, 265.; Seleszt 1991, 21. Gazsó Ferenc is hasonlóan vélekedik, szerinte a Tár sadalomtudományi Intézet igazgatása Aczélnak már csak „végjáték” volt. A szerző interjúja Gazsó Ferenccel, 2016. február 15. (A szerző tulajdonában). 458A szerz ő interjúja Dömény Zsuzsával, 2013. október 21. (A szerző tulajdonában). Révész 1997, 356. 172
