Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/6. Huszár István igazgatósága (1980–1985)
csakhamar átkerült Csákóékhoz.393 Mindezek után Csákó nem maradhatott a Társadalomtudományi Intézetben. Ügyének végső rendezése azonban már a következő igazgatóra, Huszár Istvánra maradt. Tudománytörténeti szempontból jelentős kutatások folytak az Intézet ezen időszakában is, kérdéses azonban, hogy mennyire sikerült a politikusok számára konkrét döntéseket előkészíteni. 1979 januárjában mind az Intézet vezetősége, mind a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya így panaszkodott az Agitációs és Propaganda Bizottságnak: „Az eddigiekben a pártmegrendelések alapvetően ismeretfelhalmozó és problémafeltáró kutatások voltak, amelyek kevésbé jutottak el a konkrét megoldásokig, alternatív javaslatok kidolgozásáig. A társadalomtudományok mai fejlettségi szintje lehetőséget teremt arra, hogy olyan témákat, kérdéseket, megoldandó problémákat fogalmazzunk meg társadalmi igényként a kutatásokkal szemben, amelyek konkrét válaszokat, a politikai döntések közvetlen tudományos megalapozását, alternatív javaslatok kidolgozását várják a kutatómunkától.”394 Egyre inkább úgy t űnt azonban, hogy a párt ezt legfeljebb csak „papíron” várja el a Társadalomtudományi Intézettől és más reformműhelyektől, egyébként pedig saját ideológiai kötöttségeinek és pragmatikus módszereinek megfelelően hozza meg döntéseit az egyre fenyegető gazdasági válság közepette. II/ 6. Huszár István igazgatósága (1980–1985) Lakos Sándor után az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének második igazgatója Huszár István lett, aki szintén a pártapparátusból érkezett, ám szocializációja, és ebből kifolyólag vezetési stílusa sok mindenben eltért elődjétől. Huszár István szegényparasztcsaládban született 1927-ben Hernádkakon, Borsod megye szerencsi járásában. Édesapja 1945 előtt földnélküli parasztemberként az ország számos vidékén megfordult, sokféle munkát elvállalt, s már fia is korán dolgozni kényszerült. Az elemi iskoláit szülőfalujában végezte, Sárospatakon nevelődött tanárának hatására ő is jelentkezett az ottani református Tanítóképző Intézetbe. 1943 és 1947 között tanult az internátusban. Kiváló eredményeinek köszönhetően csakhamar 393A szerz ő interjúja Csákó Mihállyal, 2017. december 7. (A szerző tulajdonában); Csizmadia 1995, 187. 394HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-319. (1979. január 16.) Tájékoztató jelentés az Agitációs és Propaganda Bizottság részére a kiemelt társadalomtudományi témák kutatásának helyzetéről (1979. január 8.), 21–22. 160
