Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/5. A Társadalomtudományi Intézet 1974 és 1980 között
telű munkacsoportját, tekintve, hogy az itt dolgozó kutatók jórészt államtudományi-jogi képzésben részesültek korábban, s ez a kutatott témákon is lemérhető volt: a kollektíva a társadalmi szervezetek (különösképpen a szakszervezetek), a képviseleti és államigazgatási szervek, az egyén és állam, illetve az állampolgári jogok viszonyát helyezte vizsgálatai középpontjába.341 Mindemellett döntésszociológiai kutatást is indítottak, hogy felmérhessék a magyar állam szerveinek tényleges szerepét. Ezt főleg Bihari Mihály végezte, aki öt minisztériumban indíthatott empirikus kutatást, amely korántsem csak kérdőívezésből vagy interjúkból állt: Bihari beletekinthetett számos dokumentumba, megfigyelhette az egyes részlegek működését, sőt miniszteri értekezleteken is részt vehetett. Ezt valószínűleg más kutatóhelyeken nem tudta volna megtenni.342 Bihari másik jelent ős kutatása a szakszervezeti pluralizmushoz kötődött. Az erről szóló írását 1980-ban vitatták meg a KB TTI-ben, és rendkívül pozitív visszhangja volt: a szerző ebben azt fejtegette, hogy Magyarországon politikai pluralizmust kell bevezetni, de nem a pártok többszörözésével, hanem a szabad szakszervezeti politizálás lehetővé tételével. Ez azonban annyira merész gondolatnak számított majd tíz évvel a rendszerváltás előtt, hogy nyilvánosan nem jelenhetett meg. 343 A fentebb tárgyalt kutatócsoportokhoz hasonlóan a „szocialista demokráciát” vizsgáló műhely is kissé túlvállalta magát: a legfontosabbnak tartott APB-témák (például a politikai rendszer elemzése) vontatottan haladt, a csoport kénytelen volt számos feladatát külső személyek bevonásával teljesíteni, ezért hamarosan megerősítették a személyi állományt új munkatársak (például Faludi Gábor, Szoboszlai György) felvételével. 344 1976 és 1980 között a csoport tagjai több önálló kötetet is publikáltak. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki: Verebélyi Imre: A közoktatási igazgatás központi irányítása (1978), valamint Szoboszlai György: A város szerepe a középszintű területi igazgatásban (1978) és a Települési önkormányzat és gaz daságirányítás (1980). 340Sereg 2010, 49., 113.; Tóth 2013, 48–50., 58.; HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-26. Emlékeztet ő az 1979. szeptember 11-i csoport értekezletről (1979. szeptember 12.), 246. 341Schmidt 1978, 189. 342Schmidt 1978, 189.; Sereg 2010, 114. 343Tóth 2013, 65. 344HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-26. Emlékeztet ő az 1978. április 17-i csoportvezetői ülésről (1978. április 28.), 150.; Emlékeztető az 1978. szeptember 13-i csoportvezetői ülésről (1978. szeptember 25.), 165–166. 151
