Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/4. A „konzervatív félfordulat” (1972–1974) hatása az Intézetre
Szelényi meghurcolásával az MSZMP felső vezetése egyértelművé tette, hogy bizonyos dogmákat – a „munkásosztály” vezető szerepét, a „teljes társadalmi egyenlőséget”, a „munkás-paraszt szövetséget”, az egypártrendszert, a „magyar–szovjet barátságot” stb. – továbbra sem lehet kritika tárgyává tenni, ha valaki mégis erre vetemedne, arra a törvény szigorával fognak lesújtani. Haraszti Miklós pere és a „Konrád – Szelényi-ügy” különbözőképen hatott a társadalomtudósokra. Természetesen mindegyiküket foglalkoztatta, igyekeztek szolidaritást vállalni a meghurcolt személyekkel (Haraszti tárgyalására több KB TTI-s – köztük Csákó Mihály – is elment), és erről nem féltek beszélni az Intézet folyosóin sem.249 Az ideológiai szigo rodás ellenére sokan igyekeztek ugyanúgy tenni a dolgukat, mintha mi sem történt volna, de volt, aki inkább kutatási témát váltott. Kolosi Tamás például valóságos traumaként élte meg, hogy egykori tanárát és barátját, Szelényi Ivánt szinte egyik napról a másikra ellehetetlenítették. Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz cím ű írás társszerzője ellen indított támadás végül arra vezette Kolosit, hogy felhagyjon a Szelényiéhez hasonló teoretikusabb jellegű művek létrehozásával. A szociológus inkább kitanulta a statisztikai módszereket, egy matematikai eljárásokon alapuló, empirikus kutatóműhelyt hozott létre munkahelyén, és a „politikasemleges” tudomány hirdetője lett.250 Ehhez természetesen az is kellett, hogy Kolosi második könyve, a Tár sadalmi struktúra és szocializmus (1974) ellen ideológiai támadássorozat in duljon a pártapparátusból, mondván, hogy a szerző kritizálja a hivatalos felfogást a társadalmi szerkezetről és megkérdőjelezi a „munkás-paraszt szövetséget”. A támadást végül maga a pártközpont állította le, mondván: nem helyes, hogy az MSZMP-n belül éles hangú viták legyenek. Ezt követően a könyvről sem jót, sem rosszat nem lehetett írni nyilvánosan.251 Bár Szelényi Iván távozása nyilvánvalóan nagy veszteség volt mind az intézményre, mind az egész magyar szociológiai életre nézve, összességében úgy tűnik, hogy a KB Társadalomtudományi Intézete viszonylag nagyobb áldozatok nélkül vészelte át a „konzervatív félfordulat” időszakát, 249A szerz ő interjúja Csákó Mihállyal, 2017. december 7. (A szerző tulajdonában). 250A szerz ő interjúja Szelényi Ivánnal, 2015. június 23. (A szerző tulajdonában), továbbá Pünkösti 2005, 236.; Szelényi 2015a, 96. Hasonlóan járt el Kornai János is. A marxizmussal szakító jeles kutatót 1957 végén elbocsátották az MTA Közgazdaságtudományi Intézetéből, s ezután kb. egy évtizedig a népgazdasági szerkezet matematikai tervezésével foglalkozott. Mint írta: „A matematikai nyelv érthetetlen a komisszárok, a pártközponti referensek és általában mindazok számára, akik az intézetek, kiadók, folyóiratok munkáját politikailag ellenőrzik. Meglátnak néhány matematikai képletet egy kéziratban, és elborzadva leteszik. [...] A matematikai formalizmus a politikai semlegesség benyomását kelti.” Kornai 2005, 162. 251Huszár István interjúja. Készítette Tóth Margit, 1990. OHA 250. sz. 395., Szabari 2001b, 282. 135
