Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/4. A „konzervatív félfordulat” (1972–1974) hatása az Intézetre
mítva természetesen bizonyos tabutémákat. Mindezek hatására a magyar közgazdaságtan és a történettudomány kifejezetten eredeti művek sorával jelentkezhetett az 1970-es, 1980-as években.236 Igaz, a konzervatív ideológiai kampány következtében a közgazdaságtudomány is adós maradt a nagy elméleti összegzések megírásával.237 Tudománytörténetileg a „félfordulat” egyik legnagyobb károkozása a szintetizálásra való igény ideiglenes felszámolása volt. A „konzervatív ellencsapás” azonban néhány év alatt kifulladt, nem tudta elérni célját. 1977-ben a Központi Bizottságnak készített jelentésben például arra panaszkodtak, hogy a magyarországi szociológusok marxista elméleti felkészültsége nem kielégítő. Az elkövetkező években azonban mégis jelentősen enyhült az ideológiai szigor.238 Milyen következményei voltak a „konzervatív félfordulatnak” a Társadalomtudományi Intézetre nézve? Bizonyos szemszögből tovább erősödött a kapcsolata a pártközponttal: a Politikai Főiskolával együtt egyfajta „rendőri” szereppel bízták meg: ellenőriznie kellett a szociológiai-filozófiai kutatásokat, miközben munkatársai részt vettek az ideológiával kapcsolatos pártdokumentumok előkészítésében, sőt a határozatokból adódó feladatok ellenőrzésében is.239 Mindezek mellett átszervezésekkel korlátozták a KB TTI kutatói tevékenységét is, annak ellenére, hogy az 1969-es Tudománypolitikai irányelvek szerint a szocializmust építő Magyarországon „nincsenek tiltott témák és előírt következtetések”, illetve a politika és a tudomány közti ellentét esetében nem magát a kutatást kell betiltani, hanem a felismerések publikálását kell korlátozni.240 A Patkós János vezette „Nemzetközi csoport” például olyan témával is foglalkozott, amely a kelet-európai és a szovjet gazdaság különválasztásának előnyeit pedzegette. 1972 után leállították ezeket a vizsgálatokat, hiszen éles ellentétben álltak az erősödő szovjet integrációs törekvésekkel: Brezsnyev nem tűrte a magyar pártvezetés divergáló nézeteit, ragaszkodott a „szovjet tapasztalatok” követéséhez. 241 Patkós János csoportját ezért átalakították, új kutatókkal töltötték fel, és 1976 elején létrehozták „A fejlett szocialista társadalom jellemző vonásait” vizsgáló témacsoportot, bár az ott dolgozó munkatársak a kezdetekt ől fogva 236Papp 1989, 6–7.; Szántó 2008, 180. 237Kovács János 1984, 48. 238Majtényi 2018, 130. 239R ÓZSA 1996, 40.; HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-222. Jegyz őkönyv az Agit. Prop. Bizottság 1974. április 16-i üléséről, 3–4. 240Balogh 2000, 43.; Csöndes – Szántó – Vas -Zoltán 1971, 211. 241Kalmár 2014, 335., 351., 375., 383., 385.; Lengyel 2015, 362. 133